2 hete az egyik tanítványommal elmentünk Skandináv Ház Grönlandról szóló nyelvi klubjába. Kétszeresen is megérte ott lenni: egyrészt Simon Mogensen, az előadó saját élményei alapján mesélt erről a hatalmas szigetről, és nagy türelemmel válaszolt a kérdésekre, másrészt az est végén volt egy hygge-kvíz is, ahol – pedig nem is korrumpáltam senkit – engem sorsoltak nyertesnek.

Szóval már csak ezért is szívből ajánlom a Skandináv ház nyelvi klubjait. Meg persze azért, mert ezen az előadáson sok információt is meg lehetett tudni Grönlandról. Álljon itt belőlük egy szubjektív válogatás: 10 dolog, ami szerintem érdekes Grönland kapcsán.

1. nincsenek utak

Mármint klasszikus aszfaltozott autóutak és autópályák, amelyek városokat kötnek össze. Pontosabban Simon emlékezete szerint 1 ilyen van, meg persze a városokban vannak utak, de hosszú betoncsíkok nincsenek a szigeten. Ennek praktikus magyarázata van: egyrészt Grönland nagy részét jég borítja (van, ahol 3 km mély.  Vagyis inkább magas.), arra pedig elég nehéz utat építeni. Másrészt a sziget kb. 56.000 lakója többnyire a partokon él, és a fjordok hosszú partjára nem tűnik logikusnak utakat építeni – ha az emberek meg szeretnék látogatni egymást, elég csak áthajózni egymáshoz. Vannak menetrendszerinti hajójáratok, de ne szárnyashajót képzeljünk el, ezek több nap alatt jutnak el az egyik településtől a másikig. És mivel a szigeten nagyon sokan a halászatból élnek, biztosan minden családban van egy csónak. Vagy, ha messzebbre kell utazniuk, még mindig ott van megoldásként a helikopter. És a kutyaszán.

2. nem is olyan nagy, mint amekkorának tűnik

A dánok viszonya alapvetően közömbös Grönlanddal szemben – tudják, hogy a királyság része, de legtöbbjök sosem járt még arra. Ami miatt mégis szeretettel emlegetik, az a mérete. Grönland a világ legnagyobb szigete, háromszor akkora, mint Franciaország. Ezért aztán a Dán Királyság a világ 12. legnagyobb országa. Ugye nem biztos, hogy ez ugrik be elsőre Dániáról? A lenti térkép (forrás) a Dán Királyságot mutatja, ami Dániából, Grönlandból és a Feröer-szigetekből áll. Grönland hatalmasnak látszik. De ezen a linken arról lehet olvasni, hogy a hagyományos térképek torzítják a perspektívát.

3. kaffemik

A kaffemik nem más, mint a grönlandi hygge, sok kávéval. Az együttlét a fontos: az emberek összejönnek, kávéznak, sütiket esznek, beszélgetnek. A leírésokban kiemelik, hogy ez egy szigorúan beltéri tevékenység, és onnan lehet tudni, hogy ilyet tartanak a házban, hogy a bejárati ajtó előtt több tucat cipő sorakozik. Simon azt mesélte, hogy egy-egy ilyen alkalmon nem szabad sokáig maradni, és nem illik sokat inni és enni. Egy bögre kávé, egy süti pont elég. Ez eddig inkább a svéd lagomra emlékeztet, de azért bejön a hyggefaktor is: azzal nem ér véget a móka, hogy elfogyasztják az emberek, ami nekik jár, és hazamennek. Nem, egy kaffemik nem kaffemik: az egyik helyszín után már mennek is tovább a másikra.

Süti grönlandi zászlóval

4. elvándorlás

Grönlandon az iskolában kötelező dánul tanulni, és mindenki számára adott a lehetőség, hogy Dániában tanuljon tovább. De aki továbbtanul, gyakran nem tér haza. A zord grönlandi időjárás, a korlátozott munkalehetőségek (halászat, turizmus) nem túl vonzók. Ráadásul gyakorlatilag minden rettentően drága – erre szigetre a halon kívül szinte mindent imprortálni kell. 2007-es adatot találtam csak, de abban az áll, hogy Dániában több, mint 18.000 ezer első, második vagy harmadik generációs grönlandi él, ami a szigeten lakók közel egyharmada!

5. egy uborka kétezer forintba kerül

Folytatva az előző gondolatmenetet, ha egy grönlandi zöldséget szeretne enni, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A sziget déli részén lehet egy kis krumplit és répát termeszteni, de semmi más nem él meg a hidegben. Ezért aztán repülővel vagy hajóval szállítják az élelmiszereket Dániából, ahová gyakran már szintén messziról érkezik a friss zöldség vagy gyümölcs.

6. a zöld sziget

Grönland szigetét a híres/hírhedt Vörös Erik fedezte fel. Pontosabban már 4-5.000 évvel ezelőtt is lakott volt hosszabb-rövidebb ideig, mert a mai Kanadából érkeztek ide kalandvágyó vadászok és halászok, több hullámban is. Eriknek már az apukája, Thorvald sem lehetett egyszerű ember, ezért a családnak Izlandra kellett menekülnie. Itt Erik feleségül vett egy Tjodhild nevű lányt, aki egy gazdag izlandi családból származott, de úgy tűnik, Erik apja természetét örökölte, és nehezen jött ki a szomszédaival (ez az eufemisztikus megnevezése a gyilkosságnak), ezért el kellett hagynia Izlandot. Norvégia felé nem indulhatott, ezért nyugat felé kényszerült, ahol szerencsés módon talált új földet. 986-ban 700 emberrel, 25 hajóval indult Grönland felé, hogy új kolóniát építsen ki. Azt mesélte, hogy a sziget déli része zöld volt, nem tűnt olyan zordnak a vidék, mint Izlandon. Egyes történészek véleménye szerint ennek a részletnek az elterjesztése kitűnő példa arra, hogy a marketing nem modern kori találmány.

7. Grönland a Dán Királyság része

Erik mentségére legyen mondva, körülbelül az 1300-as évekig melegebb volt az időjárás Grönlandon, mint mostanság. De az ezt követő időszakban gyakoriak voltak az éhínségek, támadt a pestis, folyamatos konfliktusban álltak az inuitokkal, így a sziget skandináv lakossága gyakorlatilag megszűnt. A helyükre Alaszkából érkezett egy népcsoport, amelyet Thulénak neveznek, és amely leszármazottai adják a mai grönlandiak nagy részét. És hogy akkor miért is tartozik Grönland Dániához? IV. Keresztély dán királynak jutott eszébe, hogy bejelentse területi igényét a szigetre, de az 1605-07-es expedíciója sikertelenül zárult. Több, mint száz évnek kellett eltelnie, amíg egy Hans Egede nevű misszionárius 1721-ben kolóniát alapított a szigeten. Ettől kezdve tartozik a sziget hivatalosan is Dániához. Manapság széles körű önrendelkezési jogokkal rendelkeznek a szigetlakók, csak a külpolitikai és védelmi kérdésekben függenek Dániától.

Állítólag ez a kép Vörös Eriket ábrázolja

8. Grönlandon grönlandiul beszélnek

A szigeten él körülbelül 7.000 ember, akinek a dán az anyanyelve, de a többiek egyfajta eszkimó nyelvet beszélnek, amit kalaallisutnak neveznek. Pontosabban többfajtát, a nagy távolságok miatt három nagyobb dialketus létezik. A grönlandi az egyetlen olyan eszkimó nyelv, ami nincs kisebbségi státuszban, hiszen a legközelebbi nyelvrokonai Quebec-ben, Alaszkában és Szibériában erőteljes francia, angol és orosz hatásnak vannak kitéve. Az eszkimó nyelvek érdekessége, hogy az inkorporáló (vagy poliszintetizáló) nyelvtípusba tartoznak, vagy „egyetlen szóval sok nyelvtani vonatkozást képesek kifejezni, szómondatokat alkotnak”. Egy rövid példa: az umiarsualivimmiikkusunngilaq szó azt jelenti, hogy a férfi nem akar a tengeren lenni, ahol az umia körülbelül hajót jelent, az umiarsualivik tengert, és minden egyes újabb elem módosítja a mondatszó jelentését.

9. Grönlandi állatok

Grönland legnagyobb jövedelemforrása a halászat, a tenger élővilága meglehetősen gazdag (halak, bálnák, narválok). De sokfajta szárazföldi állat is megtalálható, például a jegesmedve, a sarki róka, a hermelin, a rozsomák, a sarki farkas, a rénszarvas, a pézsmatulok, a sarki nyúl és a leming. Madarokból körülbelül 60 féle él a szigeten, talán a legjellegzetesebb közülük a lunda.

Talán nem a havasi nyúl az az állat, ami elsőre eszünkbe jut Grönlandról. De olyan cukii! 

10. ásványkincsek a jég alatt

Egy Grönlandról szóló írásban nem lehet kihagyni az olvadó jég alatt rejlő ásványkincsek ígéretét. Az éghajlatváltozás drasztikus hatást gyakorol a sziget éghajlatára (szokatlan meleg és szárazság nyáron, kiszámíthatatlan időjárás télen), ugyanakkor azzal is kecsegtet, hogy könnyebben bányászhatóvá válnak a hegyekben rejlő ásványkincsek. Olyan ritka anyagokról van szó, mint az arany, a vasérc, a rubin, az uránium, a tórium, de olaj és földgáz is rejlik a mélyben. Egyelőre nehéz hozzáférni ezekhez az értékes kincsekhez, de Grönland bizakodó. Azt remélik, ha befektetőket találnak, megállítható lesz az elvándorlás, de képesek lesznek megőrizni a rendkívüli természeti környezetet is.