Dán módszer a gyereknevelésre?

Még tavaly kértem meg egy régi tanítványomat, aki velem ellentétben Dániában lakik, ott neveli a gyerekét és a férje is dán, hogy írja meg a véleményét a Gyereknevelés dán módra című könyvről. Elolvasta a könyvet, azt mondta rá, hogy rendben van, teljesen korrekt, ők is hasonlóan élnek, köszönik, boldogok így. Csak erről nem lehet semmi különöset írni. Szóval anyák napja alkalmából az én véleményemet fogjátok olvasni a könyvről.

A könyv eredetije 2014-ben jelent meg, akkor még magánkiadásban. Egyik szerzőjének, az amerikai Jessica Joelle Alexander dán férje van, és két gyermekükkel együtt sok időt töltöttek Dániában. Az amerikai és dán kultúra különbségeit élethelyzetéből adódóan a gyermeknevelés kapcsán vette észre, ezekre rácsodálkozva kezdte el keresni a dán módszer lényegét. A kutatásában bevonta Iben Dissing Sandahlt is, aki dán pszichoterapeuta, és aki szerint nem létezik olyan, hogy dán módszer. Kettejük kutatásának gyümölcse ez az egy nap alatt elolvasható kötet, amelynek kettős nézőpontja van: Jessica lelkesen és mindenre rácsodálkozva írja le dániai tapasztalatait, míg Iben szakmai alapossággal támasztja alá az érveket. Könnyű és érdekes olvasmány ez a könyv, mégis, a végén 20 oldalnyi jegyzet segíti a további szakirodalom megtalálását.

A könyvet 2016-ban újra kiadták, ekkor már a Penguin Random House, akik minden bizonnyal megsejtették, hogy az utóbbi időben útjára indult hyggeőrület oldalhajtásaira is érdemes lesz odafigyelni. Logikus gondolat: ha a dánok évtizedek óta jóldokumentáltan boldogok, akkor minden bizonnyal a gyerekneveléshez is értenek. Magyarul egy évvel később, 2017-ben jelent meg a könyv a HVG Könyvek kiadónál, Szakács Szilvia fordításában, dr. Vekerdy Tamás utószavával.

Ezen az utószón érdemes talán elidőzni egy kicsit. Vekerdy évek óta dicséri a dán oktatási rendszert, erről a könyvről is azt írja, hogy „tarsd be minden szavát, és boldog gyereked lesz!” És a könyv olvasása közben gyakran éreztem, hogy kitűnő választás volt őt megkérdeni az utószó megírására, mert a leírtak szelleme összhangban áll Vekerdy életmúvével.gyerekneveles_dan_modra.jpg

De miről is szól a dán módszer? Mindössze 6 kulcsszóval megfogalmazható (hogy mennyire amerikai ez a könyv a dán szellemiségén túl, mutatja, hogy az angol kulcsszavak összeolvasva a PARENT szót adják ki) Játék – hitelesség – átkeretezés – empátia – ultimátumok nélküli nevelés – együttlét és hygge.  

A játék – Vekerdy szavival élve a szabad játék – elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek és a jóllétnek. Itt főleg a szabadban eltöltött spontán játékra kell gondolni. (A játék fontosságáról hallhatunk még a jövőben is: a dán szerző, Iben új kötete júniusban jelenik meg a témáról. )

A hitelesség – itt a szülők példamutatásáról esik szó, a belső iránytűről. Semmi bonyolultságra nem kell gondolni, csak hogy ne várjunk el a gyermektől olyat, amit mi nem tennénk meg, vagy ne dicsérjük meg csupán a létezéséért, hanem a fejlődésére, a folyamatokra, a nyitott gondolkodás fontosságára hívjuk fel a figyelmét.

Az átkeretezés segít relativizálni a negatív eseményeket is. Egyszerű példákat olvashatunk itt is: ha esik az eső, gondoljunk arra, hogy milyen jó, hogy nem aznap vettünk ki szabadságot. Vagy hogy milyen jó, hogy nálunk van az esernyő. Ezt a gondolkodást realista optimizmusnak nevezik a könyvben, és érdemes lenne nem csak szülőknek megtanulniuk.

Az empátiával kapcsolatban sok megoldási javaslatot olvashatunk arra a helyzetre, amikor a játszótéren egy gyerek odamegy egy másikhoz, és elveszi a játékát. Magyarországon erre a szülők – kisgyerekes ismerősim elmondása alapján – agresszóval vagy elkeseredéssel válaszolnak, de a könyv más alternatívákat kínál. Nem fogom elmondani a megoldási javaslatokat, de azt vallja, hogy a szülő felelőssége már a gyereke kis korában is, hogy megtanítsa neki az empátia alapjait.

Ultimátumok nélküli nevelés – kivel nem történt meg az, hogy az édesanyja vagy az édesapja azzal fenyegette, hogy nagy baj lesz, ha ezt vagy azt megtesszük? És ki nem incselkedett volna a szülőjével ezek után? A szerzők szerint az effajta ultimátumok rombolók, mert csorbulhat általa a szülői tekintély. Ehelyett azt javasolják, hogy inkább a gyerek szintjén és lehetőség szerint humorral elmagyarázni, miért nem jó az általa végzett cselekvés. Egy rövid példa a könyvből: „Hogy a gyerekeket evésre biztassák, a dán szülők gyakran azt mondják:

- Ha ezt megeszed, nagy és erős leszel. Szeretnél nagy és erős lenni? – majd megkérik a gyerekeket, hogy feszítsk meg az izmaikat, milyen erősek, és biztosítják őket, hogy erejüket a zöldségekből és az egészséges ételekből nyerik. Ez sokkal gyakrabban beválik, mint gondolnánk.” (119. o.)

divorce-156444_1280.png

Együttlét és hygge – a könyv utolsó eleme a családdal töltött idő fontosságára hívja fel a figyelmet. A hyggéről már sokat olvashattunk a blogon és máshol is, a gyereknevelés szempontjából talán azért érdekes mindez, mert ha gyakran együtt van a család, hasznos készségeket sajátíthatnak el a gyerekek. A könyv alapján úgy tűnik, hogy a magyar összejövetelek hangulata inkább az amerikaiakhoz hasonlít (sok stressz, konyhában fáradozó hős anya/nagymama, rokoni látogatás után egynapos romeltakarítás és a politikából induló, majd személyeskedő veszekedések utáni sebnyalogatás), ezért érdemes elolvasni a könyv utolsó fejezetét is, ahol tippeket olvashatunk a kellemesebb együttlét eléréséhez.

Hogy milyen ez a könyv összességében? Semmi különös. Nem gyullad ki tőle az ember feje fölött az a bizonyos villanykörte. Könnyed és kellemes olvasmány, igazán hyggelig. De elő fogom majd venni, amikor gyerekem születik, átlapozom majd a dackorszakban is, vagy ha le kell magam nyugtatni egy családi ünnepség után. Ez azért jelent valamit.

Angolul értőknek pedig ajánlom a könyv honlapját: nagyon kellemes és inspiráló. www.thedanishway.com

Tetszett ez a bejegyzés? Látogass vissza a blogra a májusi hétvégéken, a téma folytatódik 

Olvastad a könyvet? Egyetértettél vele? Nem? Megírod kommentben? 

Ne felejts e követni a Facebookon! Májusban anyákról, gyerekekről, gyereknevelésről, oktatásról és hyggéről lesz szó.