Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu/atom
blfr2@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://ezekadanok.blog.hu/2018/11/29/risalamande
Karácsonyi finomság és játék, nagy hygge-faktorral: a risalamande
2018-11-29T14:26:32+01:00
2018-11-29T14:26:32+01:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><strong>A dánok megőrülnek a karácsonyért. Kis túlzással novembertől januárig tart a <em>julefrokostok</em> időszaka. Ez nem egyszerűen karácsonyi kajálást jelent, hanem jelentős a hygge-faktor is: együtt lenni, együtt lenni, együtt inni, bizony, és együtt játszani. Ez mind mind fontos ilyenkor.</strong></p>
<p><strong>Egy dán <em>julefrokost</em> elengedhetetlen része a risalamande és a vele járó mandulás játék. Jöjjön a játék leírása, majd egy egyszerű recept, házibarkács magyaros megoldásokkal. Ennél szubjektívebb leírást nem hiszem, hogy tudtok olvasni a témában.</strong></p>
<p>A risalamande tulajdonképpen nem más, mint egy mandulás hideg tejberizs, amihez forró bogyósgyümölcsös(speicifikáció később) öntet jár. Viszont ennek az ételnek célja van: egy karácsonyi étkezéskor, amikor elfogyott minden hering, sült disznóhús, főtt krumpli és vöröskáposzta, akkor kerül az asztalra ez a közösségépítő desszert. A feladat az, hogy az ember megtaláljon egy hántolt, egészben maradt fehér mandulát. Nehezítő faktor, hogy a tálban sok félbetört, furcsán felvágott, kisebb-nagyobb manduladarab is megbújik. Az egész mandulát nem szabad megmutatni, csak akkor, ha már üres a tál. A játék sajátos hatása, hogy az addigra felpörgött társaság ilyenkor megnyugszik, az intenzív nyammogástól és befelé figyeléstől elcsendesednek kicsik és nagyok. Végül a győztes diadalmasan felmutatja az egészben maradt mandulát (jó, nem biztos, hogy ez olyan gusztusos), és megkapja a jutalmát, a <em>mandelgave</em>-t. Ez az ajándék gyakran vicces, kedves, csúfondáros. A lényeg, hogy nevetni lehessen rajta, és együtt örülni a nyertessel.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/ris-a-la-mande2.jpg" alt="ris-a-la-mande2.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p><strong>Jöjjön egy recept – lusta háziasszony módra</strong></p>
<p>Lépések:</p>
<ol><li>Számold ki, hány főre szeretnéd készíteni a desszertet!</li>
<li>Vegyél egy boltban pont ugyanennyi doboz natúr vagy vaníliás tejberizst!</li>
<li>Dobáld bele a mandulát, és főzz hozzá gyümölcsszószt. (Leírás később, a rendes receptben.)</li>
<li>Kész is vagy! Tálalj, és meséld el az igazi receptet! �</li>
</ol><p><strong>Az igazi recept</strong></p>
<p>Sok recept elérhető a neten, <a href="https://nordicfoodliving.com/risalamande-danish-rice-dessert/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">angolul</a> és <a href="https://www.dk-kogebogen.dk/opskrifter/192/risalamande-med-kirsebaersauce" target="_blank" rel="noopener noreferrer">dánul</a> is. Nekem az évek tapasztalata alapján ez vált be.</p>
<p>Körülbelül 10-12 dkg rizst tegyél fel főni egy naaaagy fazékba, és öntsd fel vízzel úgy, hogy ellepje. Jöhet hozzá egy csipetnyi sót. Ha felforrt a víz, kevergesd meg, tedd kisebb lángra, és öntsd fel tejjel, de csak addig, hogy ellepje. Várd meg, amíg beszívja az összeset, és öntsd fel újra tejjel. Ezt folytasd addig, hogy elfogyjon egy teljes liter tej. Utána még lehet kislángon főzni, hogy a rizs teljesen megpuhuljon. Én nem szoktam fedő alatt főzni, és néha odaszokott kapni, erre figyeljetek. Amikor úgy érzed, hogy kész, lehet egy picit ízesíteni. Nagyon kevés cukrot szoktam beletenni, és hangulattól és az otthon lévő készletektől függően teszek bele vaníliát, vagy vaníliás cukrot, vagy citromhéjat, vagy narancshéjat. Ami eszembe jut. </p>
<p>Ha ez megvan, meg kell várni, amíg a tejberizs (a dán szakszó a <em>grød</em>) kihűlik, és ha ez is megvan, akkor pihen egy éjszakát a hűtőben.</p>
<p>Másnap, fél órával az étkezés elkezdése előtt ki kell venni a hűtőből. Bele kell keverni a mandulát, és egy doboz habtejszínt, nagyobb fajtát, felverve. A mandula beletevése különben külön művészet. Én szoktam sima szeletelt verziót beletenni, meg daraboltat, meg szoktam olyat is, hogy egy maréknyit én magam darabolok fel félbe, negyedbe, amorf alakba. A lényeg, hogy hántolt mandula legyen. Néha az ember szembesül kihívásokkal, például nincs hántolt mandula. Ilyenkor be kell áztatni a héjas mandulát langyos vízbe vagy tejbe, és meg kell kérni a közelben lévő 10 év körüli gyermeket, hogy pucolja meg őket. A legextrémebb eset, amikor például ilyen mandulát sem találsz a Balaton-parton, de estére 20 főre ígértél risallemande-t. Ilyenkor a badacsonyi vurtsliban vásárolt csokimázas mandula is megteszi, csak a 10 év körüli gyereknek több munkája lesz.</p>
<p>Ha jó a drámai érzéked, akkor az egész mandulát a közönség szeme láttára helyezed be a tejberizsbe, és látványosan elkevered.</p>
<p>Hátra van még a <em>kirsebærsovs</em>, amit én bogyósgyümölcsből készült szósznak neveztem az előbb. Magyarországon legegyszerűbb úgy elkészíteni, hogy veszel egy meggybefőttet (lehetőleg olyat, amit a nagyi tett el), és az üveg teljes tartalmát felforralod. Ízlés szerint tehetsz bele cukrot (amit az én nagymamám csinált, abba nem kellett volna). Pont a szósz cukortartalma miatt nem szoktam igazán cukrozni a tejberizst. Amikor felforrt a szósz, akkor jön még bele 1-2 kanál keményítő. Elkevered, és már kész is! Volt olyan év, amikor mirelit erdei gyümölcs volt az alap, ez minden bizonnyal szentségtörés, de a vendégek között nem volt dán, és egy csepp maradt a reform risalamande-ból, szóval a cél szentesíti az eszközt.</p>
<p>A tálalás pofonegyszerű: kis tálkába kerül a hideg tejberizs, rá a forró gyümölcsszósz. Ennyi. Jó étvágyat, jó játékot!</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/risalamande.jpg" alt="risalamande.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></p>
<p><strong>Hozzávalók 6 főre:</strong></p>
<ul><li>10-12 dkg rizs</li>
<li>1-2 dl víz</li>
<li>1 liter tej</li>
<li>1 doboz habtejszín</li>
<li>meggybefőtt</li>
<li>1-2 kanál keményítő</li>
<li>cukor, de maximum és összesen 10 dkg</li>
<li>mandula változatos formában</li>
<li>ízlés szerint fűszerek: vanília, citromhéj, narancshéj</li>
</ul><p>A képek forrása: <a href="https://dit-soroe.dk/2014/11/aarets-mandelgave/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">első</a> és <a href="https://farm4.staticflickr.com/3847/15289784606_9fe6eda092_b.jpg">második</a></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Tetszett a recept! Próbáld ki! Te máshogyan készíted? Biztosan finom! Írd le a receptet kommentben! </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Olvasnál még ilyet? Olvasd el a <a href="https://ezekadanok.blog.hu/2017/11/02/pebern_dder_a_legkonnyebb_dan_suti" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>pebernødder</em></a> receptjét, vagy kövesd az <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Ezek a dánok! Facebook-oldalát! </a></strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F11%2F29%2Frisalamande%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F11%2F29%2Frisalamande%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F11%2F29%2Frisalamande%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Karácsonyi finomság és játék, nagy hygge-faktorral: a risalamande"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/11/29/risalamande#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/14404176" border="0" /></a><br /></p>
boldogság
mandula
desszert
dán
Karácsony
0
Karácsonyi finomság és játék, hygge-faktorral: a risalamande
Igazi hygge finomság - dán édesség, ami összehozza a családot
http://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/risalamande.jpg
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/ris-a-la-mande2.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/10/03/hadd_tanuljon_aki_szeretne
Hadd tanuljon, aki szeretne!
2018-10-03T08:54:44+02:00
2018-10-03T08:54:44+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><em>Az <a href="https://www.idegennyelvek.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Effy Stúdió</a> az egyik olyan nyelviskola Budapesten, ahol dánul is lehet tanulni. Ez nincs így mindenhol, ezért a kifaggattam az iskola két vezetőjét, Bodori Annát, és a lányát, Kálmán Évát a kezdetekről és a jelenről. </em></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> A nyelvstúdió közel 30 éve alakult, és jelenleg közel 40 nyelven lehet tanulni. Eleve is ezzel a profillal indult a tanítás?</p>
<p><strong>Effy Stúdió:</strong> A Stúdióban eleinte hagyományosan és relaxos módon is angol, német, francia, spanyol, olasz és görög nyelvet tanítottak., mikor átvettük az alapítótól, Endreffy Judittól, aki Évi osztályfőnöke volt a Bajza utcai iskolában. Az ő nevéből ered a stúdió neve is. Ahogy az igények felmerültek, úgy bővítettük a kínálatunk. Manapság 38 nyelvet lehet nálunk tanulni. </p>
<p><a href="https://www.idegennyelvek.hu/indulo-nyelvtanfolyamok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/effy_kep.png" alt="effy_kep.png" class="imgnotext open-in-modal" /></a></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Melyik nyelvek a legnépszerűbbek jelenleg? Van hullámzás abban, hogy milyen nyelveket választanak a tanulók?</p>
<p><strong>Effy Stúdió:</strong> A legnépszerűbbek látogatottság szerint - ebben a pillanatban – az arab, a perzsa és a görög nyelv. Tavasszal még a skandináv online volt a vezér. A nyelvek iránti érdeklődés folyton változik, számunkra rejtélyes módon. <br /> Volt olyan hullám, amikor a norvég buszsofőrök jelentős számban gazdagodtak magyar kollégákkal, akik közül sokan nálunk tanultak, így kint jelentős előnnyel indultak más kollégáikhoz képest, hiszen ők már beszélték valamelyest a nyelvet. </p>
<p>Volt, amikor a tévésorozatok, illetve divatossá váló nyaralási célpontok ihletésére kezdtek nagyobb hullámban nyelvet tanulni. Az újonnan alapított iskolák természetesen befolyásolták azt, hogy hány tanuló érkezett hozzánk.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Lehet online (skype-on) is tanulni. Jellemzően kik választják ezt a tanulási formát?</p>
<p><strong>Effy Stúdió:</strong> Az online oktatást a változó életvitelű, a vidéki vagy a már kint élő emberek választják.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Jellemzően mekkorák a csoportok?</p>
<p><strong>Effy Stúdió:</strong> Jellemzően 2, 3, 4 fős csoportok vannak nálunk, csak egy dán, egy arab és egy perzsa csoport vitte 5 főig.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Miben emelkedik ki az Effy a budapesti nyelviskolai kínálatból? Mitől különleges?</p>
<p><strong>Effy Stúdió:</strong> Szerintem rugalmasságunk és a nyelvi választék gazdagsága, főként a tanári kar színvonala adja rangunkat a palettán. Itt csak az adott nyelvet, kultúrát és az oktatást igazán szerető tanárok maradnak, sokan több, mint 10 éve. (<em>Ezek a dánok megjegyzése: például a blog szerzője.) </em>Mi előfordul, hogy akkor is elindítunk egy csoportot, ha nincs meg a meghirdetett létszám, és így jelenlétük anyagilag igen szerény nyereséggel jár. Hadd tanuljon, aki szeretne! Ha pedig mi nem tudjuk kielégíteni a jelentkező igényét, igyekszünk jó helyre irányítani, ahol megfelelő oktatásban részesülhet.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Jelenleg milyen skandináv nyelvet lehet tanulni? Körülbelül hányan tanulnak ezeken a nyelveken? Lehet tudni, hogy miért választják ezeket a nyelveket?</p>
<p><strong>Effy Stúdió:</strong> Legtöbben a dánt választották, kicsit kevesebben a norvégot, ezt követi a svéd, népszerű a nem skandináv finn, és büszkék vagyunk észt csoportunkra is. Többnyire az életet odakint folytatni szándékozók tanulják ezeket a nyelveket.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Van esetleg olyan történet, amire nagyon büszke a nyelvstúdió?</p>
<p><strong>Effy Stúdió:</strong> Törökül tanuló gyengén látó növendékünknek sikerült a felsőfokú nyelvvizsga, ahogy az itt kezdőként induló arabul tanulónak is, mint ahogy egy spanyolt és egy angolt tanulónak a középfokú. A komolyan tanuló növendékeink 80-90 %-ban sikeres vizsgát tesznek.</p>
<p>Büszkék vagyunk volt olasztanárunkra, aki itt kezdte tanulni a nyelvet, majd évekkel később tanárként tért vissza hozzánk, Szicíliába ment férjhez és most ott tanít. Büszkék vagyunk norvégos növendékünkre, aki Norvégiában rögtön a középfokú csoportba került, lepipálva evvel a régen kintélőket. Büszkék vagyunk növendékeink sikeres állásinterjúira, nyelvi közegben magabiztosabb fellépésükre. Arra, hogy növendékeink észreveszik, sőt szóvá teszik, hogy nekünk nagyon fontos az ő sikerük.</p>
<p> </p>
<p><em>Ha kedvet kaptál a tanuláshoz, nézd meg az </em><span><em><a href="http://www.idegennyelvek.hu">i</a><a href="https://www.idegennyelvek.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">skola honlapját</a></em></span><em><a href="https://www.idegennyelvek.hu/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">,</a> vagy látogass el a Blaha Lujza téren lévő iskolába. (És közben jól nézd meg a gyönyörű bérházat, amiben található.) Jó tanulást kívánok! </em></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Szívesen olvasnál még hasonlókat? Érdekel, hol és hogyan tudsz dánul tanulni Magyarországon? Jó helyen jársz, a következő hetekben további 3 interjúval készülök. </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Kövesd a blog </strong><span><strong><a href="http://www.facebook.com/ezekadanok">Facebook-oldalát</a></strong></span><strong>, vagy csekkold a blog </strong><span><strong><a href="https://ezekadanok.blog.hu/2017/11/08/www_ezekadanok_blog_hu_dantanitas">Dántanítás aloldalát</a></strong></span><strong> több információért!</strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F10%2F03%2Fhadd_tanuljon_aki_szeretne%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F10%2F03%2Fhadd_tanuljon_aki_szeretne%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F10%2F03%2Fhadd_tanuljon_aki_szeretne%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hadd tanuljon, aki szeretne!"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/10/03/hadd_tanuljon_aki_szeretne#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/14278565" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/effy_kep.png
https://ezekadanok.blog.hu/2018/09/23/egyedul_nyelviskolaban_vagy_magantanarral_kezdj_bele_egy_uj_nyelv_tanulasaba
Egyedül, nyelviskolában vagy magántanárral kezdj bele egy új nyelv tanulásába?
2018-09-23T22:45:23+02:00
2018-09-23T22:45:23+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><em>Itt az ősz, ideális időpont arra, hogy elkezdj egy új nyelvet! Mondjuk a dánt! Vagy bármi mást. De hogyan érdemes nekiállnod? Egyedül, valamilyen kütyün? Egy nyelviskolában? Vagy magántanárnál? Jöjjön néhány megfontolásra érdemes tipp. Erősen szubjektív összeállítás, de 25 év nyelvtanulási és úgy 12 évnyi nyelvtanítási tapasztalat áll mögötte. </em></p>
<p><strong>Egyedül - appok, YouTube, satöbbi</strong></p>
<p>Manapság már tényleg minden elérhető az interneten. Talán a <a href="https://hu.duolingo.com/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Duolingo</a> a legnépszerűbb alkalmazás mostanában. Működik gépen is és mobilon is, vagyis magaddal tudod vinni bárhová, és amíg zötykölődsz a vonaton vagy a villamoson, pont át tudsz nézni/ismételni pár leckét. Amire nagyon jó, hogy megtanítja az alapszókincset és alapvető kifejezéseket, begyakoroltatja őket írásban és szóban is, erősíti a hallásértést. Kezdőknek, újrakezdőknek kifejezetten ajánlani szoktam, sőt, a kezdő tanfolyamokon emiatt érezhetően könnyebb a szókincs elsajátítása, sokan már látható alapszókinccsel érkeznek egy tanfolyamra. Amire kevésbé jó ez az alkalmazás, az a nyelvtan tisztázása, bár a felhasználók gyakran keverednek egyes mondatok alatt párbeszédbe másokkal, és önkéntes alapon elmagyaráznak dolgokat.</p>
<p>A YouTube-on is számtalan videót lehet találni, ahol az adott nyelv alapjaiba kaphatunk betekintést. Vannak kiejtést segítő videók, tanulhatunk számokat, tanulhatunk kulturális szokásokról, nyelvtörőkről. Ezek a videók azonban hiába szórakoztatók, szisztematikus nyelvtanulásra magasabb szinten alkalmatlanok.</p>
<p>Egy újabb csoportot képeznek a kifejezetten szótanuló alkalmazások, mint például a Duolingo kistestvére, a <a href="https://tinycards.duolingo.com/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">TinyCards</a>, a <a href="https://www.memrise.com/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Memrise</a>, akár a <a href="https://quizlet.com/en-gb" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Quizlet</a>, ahol mi hozhatunk létre kártyákat, segítve a tanulást. Néhányukhoz képet és/vagy hangot is lehet társítani. Azonban ezek az alkalmazások is inkább a gyakorlást segítik, mint az önálló tanulást. Amire én szeretem őket használni, az az éppen tanult lecke szókincsének feldolgozása, és itt tulajdonképpen mindegy is, hogy tanárként hozom létre az adott szettet, vagy a diákot kérem meg rá.</p>
<p>Ha belekezdenél egy új nyelv tanulásába, de bátortalan van, nyugodtan használd ezeket a neten elérhető eszközöket. Szórakoztatók, hasznosak.</p>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong>Dánspecifikus infó</strong></span>: a <a href="https://ezekadanok.blog.hu/2017/11/08/www_ezekadanok_blog_hu_dantanitas" target="_blank" rel="noopener noreferrer">blogon</a> is találsz mindenféle jó kis alkalmazást.</p>
<p><strong>Intézményes keretek között</strong></p>
<p>A nyelviskolai órák jellemzően délután 5 után kezdődnek, az ember pedig 4-10 fős csoportban tanul, népszerű nyelvek esetében akár nagyobb csoportban is.</p>
<p>Egy tipikus, csoportos nyelvtanfolyam előnye, hogy minden területen egységesen tud fejlődni az ember: szóban és írásban, olvasásban, önálló szövegalkotásban, beszélgetésben, hallásértésben. Azonnali visszajelzést kap a tanárától, de a csoport is nagyon nagy húzóerőt tud képviselni. Az én személyes tapasztalatom az, hogy azok a csoportjaim, amelyek hosszabb időn át tanultak (minimum 6 hónap), jó kis közösségekké szerveződtek, évekkel a tanfolyam befejezése után is számon tartották egymást, kapcsolatban maradtak.</p>
<p>A nyelviskolákban általában minden szinten lehet tanulni, de a tapasztalat azt mutatja, hogy dánból jellemzően kezdő és újrakezdő csoportok indulnak. Középfokra felkészítő tanfolyam nagyobb létszámban szinte egyáltalán nem indul, egyszerűen azért, mert nem vizsgázik egy évben annyi ember, hogy be tudjon indulni egy tanfolyam. Ezért aztán közép- és felsőfokú szinten gyakran egyéni tanfolyamok indulnak, amelyek már egészen közel állnak a magánórákhoz.</p>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong>Dánspecifikus infó:</strong></span> Magyarországon egyetemi szintendánul csak az ELTE BTK skandinavisztika szakán lehet tanulni, középiskolában pedig a Kürt Alapítványi Gimnáziumban. De sok, jellemzően budapesti nyelviskola várja a nyelvtanulókat. Vannak olyan nyelviskolák, ahol nem csak hétköznap esti órák vannak, például a Soterban szombatonként is vannak órák, az Effy-ben kisebb csoportok is indulnak, igény szerint. Néhány helyen skype-oktatás is elérhető (Interlanguage, Effy), vagyis vidéki vagy külföldön élő tanulók is labdába rúghatnak.</p>
<p><strong>Magánórák</strong></p>
<p>Tulajdonképpen mindegy is, hogy nyelviskolában vagy privát jár az ember egyéni nyelvórára, ami ebben jó, az a rugalmasság és az egyénre szabott tananyag. A tanár csak hozzád alkalmazkodik, kifejezetten a te igényeidre készül fel. (Ha nem így van, keress mást!) Ennek viszont ára van, vagyis ezek az órák a legdrágábbak. A nagyon tudatos, motivált és gyakorlott nyelvtanulóknál ez a legjobb választás. Ilyenkor fontos tudatosítani, hogy a kontaktórán túl minimum ugyanannyi időt nyelvtanulásra kell szánni a sikeres tanulásért, különben a magántanár csak kidobott pénz lesz az ablakon.</p>
<p>Annak nem javaslom ezt a formát, aki nem tud rendszeresen időt szakítani a tanulásra, vagy aki nem tudja jól beosztani az idejét, mert ő sokkal jobban érezheti magát egy csoportban, ahol a társai támogatni és húzni tudják.</p>
<p><span style="color: #ff0000;"><strong>Dánspecifikus infó</strong></span>: sok az eszkimó és kevés a fóka. A dántanárok 99%-a Magyarországon nem abból él, hogy dánul tanít, így készülj fel arra, hogy hosszabb időbe is telhet, amíg rátalálsz a számodra legjobb tanárra. Pontosabban, hogy könnyen találtok olyan 60/90 percet, amikor mind a ketten ráértek.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Neked sikerült már tanár nélkül megtanulnod egy nyelvet? Milyen tapasztalatod van a magyarországi dántanulással kapcsolatban? Írd meg kommentben!</strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"><strong>Dántanulással kapcsolatos infókért (és még sok minden másért is) kövess a <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebookon</a> is! </strong><strong></strong><strong></strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F09%2F23%2Fegyedul_nyelviskolaban_vagy_magantanarral_kezdj_bele_egy_uj_nyelv_tanulasaba%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F09%2F23%2Fegyedul_nyelviskolaban_vagy_magantanarral_kezdj_bele_egy_uj_nyelv_tanulasaba%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F09%2F23%2Fegyedul_nyelviskolaban_vagy_magantanarral_kezdj_bele_egy_uj_nyelv_tanulasaba%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Egyedül, nyelviskolában vagy magántanárral kezdj bele egy új nyelv tanulásába?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/09/23/egyedul_nyelviskolaban_vagy_magantanarral_kezdj_bele_egy_uj_nyelv_tanulasaba#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/14258627" border="0" /></a><br /></p>
nyelvtanulás
dán_nyelv
dántanítás
dántanulás
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://ezekadanok.blog.hu/2018/08/30/husito_dan_edesseg_a_nyar_utolso_napjaira
Hűsítő dán édesség a nyár utolsó napjaira
2018-08-30T08:09:57+02:00
2018-08-30T08:09:57+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><em>A dán konyha megítélése meglehetősen kettős: a klasszikus ételek egyszerűek, laktatóak, de nem mondhatnánk, hogy nagyon kifinomultak lennének. Ezzel szemben az utóbbi évtizedek éttermi megújulása elismertséget hozott, és Michelin-csillagokat. Ma mégsem a <a href="http://denmark.dk/en/green-living/nordic-cuisine" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Nordic Cuisine</a> receptjeiből hoztam egy nyári desszertet, hanem a klasszikus vonalról. Jöjjön a <strong>koldskål</strong>: és ami mögötte van. </em></p>
<p>A kold hideget jelent, a skål pedig tálat. (Érdekes, hogy a mikor a skandinávok koccintanak, akkor a skål szóval teszik meg azt.) A koldskål szóösszetétel mégsem hidegtálat jelöl, hanem egy íróalapú desszertet, amelyet jellemzően a nyári időszakban fogyasztanak Dániában.</p>
<p><a href="http://copenhagenfood.dk/artikler/opskrifter/koldskaal-med-fuldkornskammerjunkere/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/koldskaal5.jpg" alt="koldskaal5.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></a></p>
<p>Egy kis írógyorstalpaló: amikor a tejfölből vajat köpülnek, ahogyan lassan kiválik a vaj, visszamarad egy tejnél kicsit sűrűbb folyadék. Ennek a zsírtartalma 0,3-2,00% között van, kevesebb laktóz van benne, mint a tejben, és értékes vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Magyarországon főleg biogazdaságok kínálatában lehet megtalálni. Nem így Dániában! A legnagyobb élelmiszeripari cégek, például az Arla tavasztól nyár végéig forgalmazzák az előkészített írót, amely már csak fel kell használni. Persze otthon is el lehet készíteni: az íróhoz tojássárgáját, citromot és vaníliát kevernek, esetleg egy kis natúrjoghurtot kevernek. <br /><br /></p>
<p><strong>A koldskål elkészítése</strong></p>
<p>Ha tehát megvettük a boltban az írót, vagy elkésztettük mi az alapot, már csak össze kell állítanunk a desszertet. Egy mélytányérba néhány szeletke kammerjunker kerül, ami egy édes kétszersült, hozzáadhatunk pár szem pirosbogyós gyümölcsöt (főleg epret), erre jön az íróalapú folyadék! Mennyei savanykás-édeskés desszert ez a nyári melegben. </p>
<p><a href="https://www.dr.dk/mad/opskrift/klassisk-koldskal" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/koldskaal1.jpg" alt="koldskaal1.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></a></p>
<p><strong>Random érdekességek a koldskålról</strong></p>
<ul><li>a koldskål eredetileg nem is tartalmazott írót, inkább hideg gyümölcslevesre emlékeztetett, néha borral vagy sörrel is készítették. Németországban a mai napig fogyasztják így, <a href="https://de.wikipedia.org/wiki/Kaltschale" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>Kaltschale</em></a> néven található meg az éttermekben a nyári időszakban</li>
<li>az írót korábban Dániában (és egyébként Magyarországon is) a vajgyártás melléktermékének tartották, és főleg a disznók etetésében használták fel. Önmagában pár óra alatt fogyasztásra alkalmatlanná válik, Dániában ezért csak az 1920-as évek óta forgalmazzák boltokban is. Onnantól kezdve viszont elképesztő népszerűségre tesz szert, és mára már szinte csak ezzel készítik a koldskålt. Ma a boltban mindenféle ízesített változatot is lehet kapni, mondjuk rebarbarásat, epreset, vagy déligyümölcsöset. </li>
</ul><p><a href="https://www.crispyfood.com/customer-cases/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/koldskaal3.jpg" alt="koldskaal3.jpg" class="imgnotext" /></a></p>
<ul><li>ahogyan fent is írtam, a klasszikus koldskålbetét a kammerjunker, ami nem keksz (bár olyan édes), nem sütike, hanem édes kétszersült (<a href="http://madhistorie.dk/opskrifter/andet30.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">itt egy recep</a>t). Az elnevezése a dáni királyi udvarból származik, egyfajta nemesi cím volt, a legalacsonyabb a hierarchiában. <a href="https://ordnet.dk/ods/ordbog?query=kammerjunker" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Andersen</a> például így fogalmazta meg: "amikor egy dán úr megérkezik Hamburba, de a hotelben nem ismerik a rangját, kammerjunkerként szólítják meg". Érdekesség, hogy 1947 óta (akkor halt meg X. Keresztély) senki sem kapta meg ezt a címet. De hogy miért róluk nevezték el ezt a kétszersültet? Senki sem tudja. De egy <a href="https://videnskab.dk/sporg-videnskaben/hvorfor-hedder-det-kammerjunkere" target="_blank" rel="noopener noreferrer">magyarázat</a> szerint ez az édes kétszersült pont olyan egyszerűen és jelentéketelen, mint a ranglétra legalsó fokán álló egykori kammerjunker. A lényeg, hogy roppanjon a szájban!</li>
</ul><p><a href="http://kagertilkaffen.dk/2014/06/06/kammerjunker-med-vanilje-kardemomme/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/kammerjunker.jpg" alt="kammerjunker.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></a></p>
<ul><li>kísérletező kedvúek más dolgokat is dobálhatnak ebbe az édességbe: olvastam <a href="https://opskrifter.coop.dk/opskrifter/abrikoskoldskaal-med-tvebakker-og-lakrids-3539" target="_blank" rel="noopener noreferrer">receptet</a> lakrids-szal (az a cukorka, ami a medvecukor, és bocskorszíj és mentolos cukorka nászából született), de <a href="https://opskrifter.coop.dk/opskrifter/kaalskaal-7886" target="_blank" rel="noopener noreferrer">vöröskáposztával</a> is. </li>
<li>a dánok ezt a desszertet az év legmelegebb időszakában eszik, a gyártócégek az időjáráselőrejelzések figyelembevételével készülnek fel a szezonra</li>
</ul><p><a href="https://www.arlafoodservice.dk/produkter/klover-koldskal-med-citron-uht-05-1-l/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/koldskaal4.jpg" alt="koldskaal4.jpg" class="imgnotext" /></a></p>
<ul><li>a gyerekes családokban több koldskålt esznek, mint más háztartásokban. És nem tudni, miért, a hét elején többször kerül az asztalra, mint hétvégén</li>
</ul><p><a href="https://thecopenhagentales.com/2014/08/07/a-typical-danish-summer-dessert-koldskal/" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/koldskaal2.jpg" alt="koldskaal2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></a></p>
<p><strong>Felhasznált források:</strong> </p>
<p>https://opskrifter.coop.dk/artikler/det-vidste-du-ikke-om-koldskaal</p>
<p>https://opskrifter.coop.dk/opskrifter/abrikoskoldskaal-med-tvebakker-og-lakrids-3539</p>
<p>https://opskrifter.coop.dk/opskrifter/kaalskaal-7886</p>
<p>https://samvirke.dk/artikler/5-ting-du-ikke-vidste-om-koldskal</p>
<p>https://videnskab.dk/sporg-videnskaben/hvorfor-hedder-det-kammerjunkere</p>
<p>https://thecopenhagentales.com/2014/08/07/a-typical-danish-summer-dessert-koldskal/ </p>
<p>http://nordicfoodliving.com/danish-cold-buttermilk-soup-koldskal/ </p>
<p>Ha az érdekel, honnan származnak a képek, kattints rájuk! </p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Kóstoltál már koldskålt? Hogy ízlett? Írd meg kommentben!</strong></p>
<p style="text-align: center;"> </p>
<p style="text-align: center;"><strong>Tetszett a tartalom? Dán érdekességekről szól a blog, kövesd a <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebookon</a> is! </strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F30%2Fhusito_dan_edesseg_a_nyar_utolso_napjaira%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F30%2Fhusito_dan_edesseg_a_nyar_utolso_napjaira%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F30%2Fhusito_dan_edesseg_a_nyar_utolso_napjaira%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Hűsítő dán édesség a nyár utolsó napjaira"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/08/30/husito_dan_edesseg_a_nyar_utolso_napjaira#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/14211265" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/koldskaal5.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/08/22/kozel_lehet_lenni_a_gyerekekhez_es_a_kapcsolatfejlesztes_van_a_kozeppontban
Közel lehet lenni a gyerekekhez, és a kapcsolatfejlesztés van a középpontban
2018-08-22T20:02:53+02:00
2018-08-22T20:02:53+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><em>Július végén jelent meg a <span>blogon az <a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/07/28/a_gyerek_egesz_szemelyiseget_figyelembe_kell_venni" target="_blank" rel="noopener noreferrer">interjú Tommal</a></span>, aki <strong>pædagogként</strong> dolgozik egy dán iskolában. Pár nappal később írt rám Réka, aki évek óta Haderslev-ban él (Dánia déli részén). Eredetileg <strong>folkeskolelærerként</strong> végzett, de jelenleg épp pædagognak tanul. Azt írta, örül, hogy ilyen pozitív cikk születik a szakmájáról, de a blogbejegyzésben lévő magyarázataim a pedagógusképzésről, illetve a folkeskolelærer leírásáról nem voltak a legpontosabbak</em><em>. Ráadásul a rendkívül sokoldalú pædagog szakma képzése át is alakult az utóbbi időben.</em></p>
<p>Amikor megkaptam a levelét, éppen úton voltunk Dánia felé. Félve felvetettem, mi lenne, ha személyesen is találkoznánk, és készítenék vele egy interjút. Szerencsére igent mondott, két nappal később pedig a dán férjével és másfél éves kislányukkal közös otthonukban kérdezhettem őt arról, hogy miért és hogyan kezd egy huszonéves lány pont Dániában óvodapedagógusnak tanulni. A keretezett részekben Réka leveléből idézek a <em>pædagogképzés</em> kapcsán.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Hogy kerültél Dániába? A magyarországi családod is kint él?</p>
<p><strong>Réka</strong>: Nem, a szüleim, húgom otthon élnek. Sokáig évente kétszer láttuk egymást, karácsonykor és a nyári szünetben, de mióta megvan a kislányom, inkább ők jönnek hozzánk látogatóba. De minden reggel beszélgetünk FaceTime-on, hogy ők is lássák a kicsit. Ugyanígy, a nagymamám is kapott egy kis iPadet, hogy tudja velünk tartani a kapcsolatot.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> De miért éppen Dániába költöztél?</p>
<p><strong>Réka</strong>: Nyolcosztályos gimnáziumba jártam. Ahol már ötödiktől vizsgák voltak, és ezért sem fűlött a fogam ahhoz, hogy egyetemre járjak otthon. Hallottam, hogy mennyit kell tanulni, hány vizsga van egy félévben, és ehhez nem igazán volt kedvem. <strong>Külföldön szerettem volna szerencsét próbálni.</strong> Volt egy osztálytársam, akinek volt egy dán barátja, és ő nézett körül, hogy milyen lehetőségek vannak itt. Talált egy hölgyet, aki azzal foglalkozik, hogy segít felvilágosítást adni Magyarországon a dániai rendszerről (<a href="https://www.facebook.com/daniaitovabbtanulas/?ref=br_rs" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Dániai Továbbtanulás</a>). Elmentünk egy előadására, mesélt a dán egyetemekről, itt hallottam először az egyetememről, a <a href="https://www.ucsyd.dk/international" target="_blank" rel="noopener noreferrer">UC SYD</a>-ről. </p>
<p>Eredetileg meg sem fordult a fejemben, hogy tanár, vagy óvónő legyek. Ráadásul odahaza ének és tesi alkalmassági vizsga is része a felvételinek. Egy kicsit talán hamisan éneklek, tesiből sem voltam soha a legjobb. Én nem is értem, miért kell ének alkalmassagi, a gyerekeknek mindegy, hogy hogyan énekelsz, a lényeg, hogy énekelsz. Ha látják rajtad, hogy szeretsz es élvezel énekelni, akkor ők is élvezni fogják, nem kell ahhoz nekik sem tökelétesen énekelniük!</p>
<p>Otthon japánt, kínait, angolt szerettem volna tanulni, nemzetközi kapcsolatok szakra felvételiztem. Mielőtt az otthoni eredmények kiderültek volna, én már tudtam, hogy ide felvettek, így már nem is volt tétje a végeredménynek.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> De mégis miért ezt a szakot választottad?</p>
<p><strong>Réka</strong>: Eredetileg valamilyen business-jellegű szakra szerettem volna jelentkezni, ahol kínait vagy talán japán nyelvet is tanítanak, de amikor a dániai továbbtanulásról szóló előadáson ültem, és hallottam a folkeskolelærer képzésről, elgondolkodtam rajta, hogy milyen gyorsan megtalálom a hangot a gyerekekkel, és hogy nem is biztos, hogy olyan távol áll tőlem a szakma. Arra csak később jöttem rá, hogy nem olyan keretek között szeretnék foglalkozni a gyerekekkel, mint egy tanár. Az is tetszett a szakban, hogy beépítik a dán nyelv tanulását a programba. Az első év intenzív nyelvoktatása után másodévtől már dánul megy a képzés.</p>
<p>Szóval felvettek, örültünk. A szüleim azt mondták, hogy egy évig legyek kint. Ha egy év után azt mondom, itt akarok maradni, akkor itt kell maradnom. Letelt az az év, és már egy hónap után találkoztam Thomas-szal is. <strong>Azt hiszem, leginkább a szerelem miatt maradtam, mert nem volt könnyű</strong>. Ha mi nem találkoztunk volna, lehet, hogy hazamentem volna.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Mi okozott nehézséget? A kultúraváltás?</p>
<p><strong>Réka</strong>: Inkább az, hogy egyedül voltam. Az még rendben volt, amikor kettesben voltunk. De amikor például a családjával találkoztunk, alig értettem őket. A mai napig emlékszem rá, hogy volt egy alkalom, amikor felmentem a fürdőszobába és sírtam, mert nem értettem semmit se. Pedig akkor talán már egy éve is tanultam dánul!</p>
<p>Az is nehéz volt, hogy nem volt velem a családom, a barátaim, akikre támaszkodhattam volna. Az itteni baráti, ismerősi köröm sem volt túl nagy az elején.</p>
<p>Az iskola első féléve után már rögtön jött az iskolai gyakorlatunk. Gond volt, hogy a gyerekeknél az iskolában – alapvetően angolórán voltunk, de volt, hogy biológiát vagy társadalomismeretet kellett tanítani - nagyon nehéz volt kivívni a tiszteletet a dán nyelvtudásom hiánya miatt. A gyerekek nem biztos, hogy értették, hogy én mit mondok, de én sem értettem, hogy ők mit válaszoltak. Az óráimra felkészültem, tudtam, mit fogok mondani, kérdezni, de a válaszokat már nem volt annyira könnyű megérteni, arra nem tudtam felkészülni, a gyerekek sokszor nem értették, hogy miről beszélek.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Szóval a folkeskolelærerképzés egy négy éves suli? És már az első félevben is gyakorlatotok volt.</p>
<p><strong>Réka</strong>: Igen, igen. Én angol alapszakot választottam, főleg az volt az első két évben (az international class-ben német vagy angol nyelvvel lehetett elindulni). Aztán a harmadik évben <em>hjemkundskabet</em> választottam, ami gyakorlatilag életvitelt jelent. A negyedik évben pedig történelmet, mert azt otthon nagyon szerettem. De igazság szerint itt elég kevés történelmet tanultunk, nem mentünk bele minden részletbe, inkább történelemdidaktikán volt a hangsúly. Ebből is írtam a BA-szakdolgozatomat.</p>
<div class="frame">
<p>Az általános iskolai tanárképzés (<em>folkeskolelærer</em>) úgy épül fel, hogy a 8 félév alatt 3 tantárgyat (<em>undervisningsfag</em>) lehet választani. Ezt taníthatja később az ember. Minden tantárgy 3 félévig tart, szóval vannak átfedések közöttük. Emellett tanulunk pszichológiát, didaktikát és pedagógiát, és vannak egyéb választható tárgyak is (pl. gyógypedagógia). Gyakorlatból, azt hiszem, már csak 3 van. Amikor én végeztem a képzést, még négy volt, de azóta átszervezték az oktatást. Ezek mindig január-februárban kezdődnek (már ha az ember szeptemberben kezdte a képzést), és kb. 7 hétig tartanak. A végén vizsgázni is kell, van egy beadandó és szóbeli vizsga is.</p>
</div>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Amikor befejezted a sulit, elkezdtél tanítani?<strong><br />Réka</strong>: Nem. Az egyetem részt vesz egy Erasmus-programban, ahová óvónő- és tanárszakosok is jönnek. A második évben volt két magyar lány, akik óvónőnek tanultak otthon. Összebarátkoztam velük, és felmerült, hogy elmegyek velük meglátogatni egy óvodát, mert kiderült, hogy az egy kicsit más közeg, mint az iskola. Elmentem velük, és úgy éreztem, nekem inkább ez az elemem, mint az iskola, itt sokkal jobban érzem magamat. <strong>Közel lehet lenni a gyerekekhez, és a kapcsolatfejlesztés van a középpontban</strong>. Az oviban azt szeretem, hogy nem a tantárgyi tudáson van a hangsúly, és hogy a gyerekkel való kapcsolat fejlesztésével/ápolásával őket is fejleszteni lehet minden téren. Az iskolában ezzel ellentétben más keretek között kerül az ember kapcsolatba a diákokkal, nem olyan könnyed légkörben, mivel a tananyagot is le kell adni, emiatt sokszor fegyelmezni kell. Óvodaban is kell persze! Szóval inkább a keretek a kötöttebbek, amiben a gyerekkekkel lehet dolgozni. Őszintén szólva, nem emlékszem rá, milyen volt odahaza óvodásnak lenni, de az iskolára nagyon is emlékszem. És <strong>nagyon nehéz leküzdeni az otthonról hozott mintákat,</strong> mondjuk amikor a tanár rendőrt játszik az órán. Ezen akkor is nehéz változtatni, amikor az ember más módszereket tanul. Az otthoni dolgok miatt <strong>sokszor nem éreztem, itt hol vannak a határok.</strong> Máshoz voltam szokva. Én 19 éves voltam, amikor idejöttem, az is nehéz volt, hogy kilencedikeseket tanítottam a gyakorlaton, szinte nem is éreztem a korkülönbséget. Valahogy mostanában a tinédzserek sokkal idősebbnek néznek ki!</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/ovisok.jpg" alt="ovisok.jpg" class="imgnotext" />Ezen a képen nem Réka van. </p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Szóval már másodévesen tudtad, hogy mást szeretnél tanulni.</p>
<p><strong>Réka</strong>: Igen. És ekkor el kellett döntenem, hogy újrafelvételizem-e a képzésre. Ehhez kellett volna egy nyelvvizsga (Studieprøve), de az erre felkészítő tanfolyam hamar unalmassá vált, mert addigra már másfél éve csak dánul beszélgettem a barátommal. Ezért inkább úgy döntöttem, hogy befejezem a képzésem, és ezzel is ugyanúgy tudok felvételizni pædagognak. Így aztán 2015 júniusában lediplomáztam, és szeptemberben gond nélkül el tudtam kezdeni az új képzést.</p>
<p>Eleve tudtam, hogy a 0-tól 6 évesekkel szeretnék foglalkozni. Szerencsére a tanári képzésem miatt sok tantárgyat beszámítottak, ezzel fél évet tudtam rövidíteni. Most már csak egy gyakorlat, egy modul és a szakdolgozat van hátra, tulajdonképpen egy éven belül végzek.</p>
<div class="frame">
<p>A <em>pædagogépzés</em> 3,5 évig tart, és 16 modulból áll. Ebből az első 7 az úgynevezett alapképzés (<em>pedagogens grundkompetencer</em>), és utána jön a specializáció. Ez két darab féléves gyakorlatból áll, és két szakos specializációból (<em>område i specialiseringen</em>), azaz mindössze négy modul az, ami kimodottan a választott területtel foglalkozik. Tehát az oktatás nagyobbik része mindegyik célcsoportot figyelembe veszi, és amikor az ember végez, akármelyik területen elhelyezkedhet a diplomájával.</p>
<p>Ezek a szakirányok választhatók:</p>
<p>· <em>dagtilbud</em> (0-6 évig) – kb. bölcsőde- és óvodapedagógus</p>
<p>· <em>skole og fritid</em> (6-18 évig) – kb. iskola és szabadidő. Ebben nem csak az iskolában segédkezők, hanem a napköziben lévő, különböző szabadidős klubokban dolgozók is beleértendők.</p>
<p>· <em>social special</em> (jellemzően 18+-os célcsoport)- ez nem felel meg a gyógypedagógusnak, mert más a munkakörük és a célcsoportjuk. A célcsoport: hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok, fogyatékkal élő felnőttek (<em>voksne med nedsat funktionsevner, voksne udviklingshæmmede</em>)</p>
</div>
<p><strong>Ezek a dánok: Mesélsz a gyakorlatodról? </strong><strong><br />Réka</strong>: Mind a három gyakorlatomon a 3-tól 6 éves korosztállyal foglalkoztam. Jó, vannak hétévesek is, ha még egy évet maradnak az oviban.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Évvesztesek?</p>
<p><strong>Réka</strong>: <strong>Nem évvesztesek, mert itt ilyen nincsen!</strong> Itt az van, hogy van például a 2013-as korosztály, januártól decemberig, ők tartoznak egy évfolyamba. Azok, <strong>akik még nem iskolaérettek, hiányosságaik vannak a szociális vagy nyelvi készségek terén, ők maradnak még egy évet</strong>. Sok menekült gyerek is marad még, mert még nem elég jó a dánjuk.</p>
<p>Most az utolsó féléves gyakorlatomat töltöm egy helyi óvodában, ahol ugyanúgy kiveszem a részem a mindennapok feladataibol, mint a többi végzett óvónő. Ebben az óvodában - mint egyébkent a legtöbb dán óvodában- nincsenek kor szerint elkülönítve a gyerekek, hanem ún. ebédelő csoportok vannak. Egyébként funkció szerint vannak felbontva a termek: az egyikben ott van az összes puzzle es társasjátéek, a másikban van babázósarok és vonatok, a harmadikban pedig van egy párnaszoba, lego és gyöngyök. Ezenkívül van még egy kreatívszoba is. A foglalkozások délelőtt szoktak lenni, de a gyerekek sok idejüket töltik szabad játékkal is. Nagyon <strong>sok időnket kint töltjük az udvaron, akármilyen legyen is az idő, a dánok azt szokták mondani: nincs rossz idő, csak rossz öltözék.</strong></p>
<p>A gyakorlatom végét egy beadandó dolgozattal es egy szóbeli vizsgával zárom. A gyakorlat alatt megszerzett tudást kell bemutatni benne a mindennapokbol vett példakra alapozva. Most éppen azon dolgozom, hogy hogy lehetne megkönnyítemi a mindennapi kommunikációt a kétnyelvű szülőkkel, és egy játékkatalógust is össze szeretnék állitani, ami a szülők és gyerekek által elmesélt játékokat foglalná magában.</p>
<p>A dán pedagógia alappillére az <em>anerkendelse </em>(Ezek a dánok: ezt a szót nehéz ebben a helyzetben lefordítani. Elismerést, a másik elismerését jelenti, amibe beletartozik a kölcsönös tisztelet és bizalom is), ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy <strong>velünk egyenlőként bánunk a gyerekekkel</strong>, megpróbáljuk beleélni magunkat a világukba, helyzetükbe, és úgy válaszolunk, cselekszünk. Nem szidjuk meg a gyerekeket, hanem megmutatjuk, elmondjuk nekik, hogy mit kell csinálniuk, nem azt, hogy mit nem szabad.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Réka, köszönöm az interjút! És sok sikert kívánok a következő évedhez!</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Tetszett ez az interjú? Szeretnél még hasonlókat olvasni?</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Kövess a <span><a href="http://www.facebook.com/ezekadanok">Facebookon</a></span> is!</strong></p>
</div>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F22%2Fkozel_lehet_lenni_a_gyerekekhez_es_a_kapcsolatfejlesztes_van_a_kozeppontban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F22%2Fkozel_lehet_lenni_a_gyerekekhez_es_a_kapcsolatfejlesztes_van_a_kozeppontban%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F22%2Fkozel_lehet_lenni_a_gyerekekhez_es_a_kapcsolatfejlesztes_van_a_kozeppontban%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Közel lehet lenni a gyerekekhez, és a kapcsolatfejlesztés van a középpontban"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/08/22/kozel_lehet_lenni_a_gyerekekhez_es_a_kapcsolatfejlesztes_van_a_kozeppontban#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/14195989" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/ovisok.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/08/14/azert_szerintem_jo_iranyba_megyunk_a_bicikliskulturaert_budapesten
Azért szerintem jó irányba megyünk – a bicikliskultúráért Budapesten
2018-08-14T09:38:55+02:00
2018-08-14T09:38:55+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><em>Árva Jánost, Janit régóta ismerem, és sok hasonlóság van a pályánkon. Mind a ketten magyar-skandinavisztika szakra jártunk (csak ő svédre, én meg dánra), és az egyetem után mindketten különböző multiknál kezdtünk el dolgozni. Aztán amikor eljött az ideje, beelvágtunk az álmunk megvalósításába: én tanítok és blogolok, ő pedig megalapított egy budapesti biciklisiskolát. Az interjúban erről kérdeztem őt, de persze nem maradhatott ki egy kis kitekintés a dániai/skandináv biciklikultúrára sem. </em></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Hogyan jött a <span><a href="https://www.facebook.com/velobp/">VELO Budapest</a></span> ötlete?</p>
<p><strong>Árva János:</strong> Körülbelül 10 évvel ezelőtt volt egy munkahelyem, amelyhez napi 70 km-t kellett bringáznom oda-vissza. Ez nagyjából egy és egynegyed óra csak az egyik irányba. Ekkor elég sok tapasztalatot szereztem az autósok és a bringások terén is, akiket láttam. Az egyik alkalommal bevillant, hogy hogy miért is nincs az autósiskolák mintájára biciklisiskola is?! Sok bringásnak és autósnak is jól jöhetne egy kis oktatás. (Hozzá kell tennem, hogy alapvetően <strong>nem hiszek a bringás-autós megkülönböztetésben, a lényeg az, hogy mindenki közlekedik az utakon.</strong>) Azt gondoltam, hogy jó lenne valami elméleti-gyakorlati oktatás a kerékpárral közlekedők számára. De aztán folytattam a munkát különböző multiknál, és ezt az ötletet eltettem a fiókba, mert nem bíztam benne, hogy valaha működhet. Mígnem aztán pár évvel ezelőtt kiderült, hogy az egyik legjobb barátom akkori barátnője Londonban bringaoktató. Erre felkaptam a fejem. Ilyen létezik?! Nem én találtam fel a spanyol viaszt?! Utánaolvastam, és kiderült, hogy nagyon nem én találtam fel, Londonban már 15 éve működik ez a rendszer. Utánanéztem, mennyire komoly háttérrendszerrel rendelkezik kint, és arra gondoltam, hogy Magyarországon ez még nincs, próbáljuk meg! Elvégeztem én is egy kerékpároktatói tanfolyamot Londonban, hiszen itthon erre nincs lehetőség. Egy csomó ország kurzusait átolvastam: a teljesség igénye nélkül Amerikától Ausztráliáig, Európán belül angol, belga, lengyel, osztrák tananyagokat néztem át, és próbáltam összeállítani egy olyan anyagot, amely teljesen Budapestre akklimatizálva működhet. És idén tavasszal indítottam az egyéni válalkozásomat, amely egyelőre még gyerekcipőben jár, de most 100%-ig ezzel foglalkozom.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Milyen szinteken lehet nálad tanulni?</p>
<p><strong>ÁJ:</strong> Az angol national standard alapján 3 szintje van a városi biciklizésnek, az általam tervezett rendszer is erre hasonlít. Egy teljes képzés első fázisa mindig egy kerékpár-technikai oktatás, zárt pályán, mondjuk egy focipályán, egy simább felületen. Itt arról tudok meggyőződni, hogy azok, akik eljönnek hozzám, minimális szinten tudnak kerékpározni. Mert a következő, szintén két órás alkalommal kimegyünk a városba, hiszen ez egy városi bringasuli, nem tanpályán szeretném megtanítani az embereket közlekedni, hanem a városban, városi körülmények között. Nyilván nekem is, meg az illetőnek is nagyobb kockázat, hogyha nem tud fékezni, vagy nem tud elengedett kormánnyal közlekedni. Tehát ezek a szintek egymásra épülnek, a zárt pályától a kisebb utakon át a nagyobb forgalmú utakig. A harmadik szint az már Budapest hardcore része, mondjuk a Thököly út- Keleti pályaudvar környéke, ahol több sávot kell váltani, a forgalomban megyünk, síneken át, és a többi.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Mi a tapasztalatod, akik eljönnek az első képzésre, megugorják a minimumszintet?</p>
<p><strong>ÁJ:</strong> Általában igen, ilyen és olyan is volt. Volt, akinek azt mondtam, most még gyakoroljon egy kicsit a második alkalom előtt. Szerintem nincs ezzel semmi baj, Angliában is úgy működik ez az oktatás, hogy ha teheti az ember, akkor elmegy egy két órás kurzusra, és utána heteket saját maga gyakorol. Ha úgy érzi, már megvan a kellő önbizalom, vagy már biztosan tudja a fékezést, akkor eljön a következőre, ezt lehet flexibilisen kezelni. Ha viszont valaki minél gyorsabban szeretné az egészet, akkor akár néhány nap alatt letudhatja ezt a kurzust. Visszatérve arra, hogy milyen szintekkel találkoztam: ami nagyon jó ebben a kurzusban, hogy még a legprofibb embereknek is tud újat mutatni. Én magam is, amikor elvégeztem ezt a kurzust, tanultam még dolgokat. Hogy hogy érdemes hatékonyan fölszállni egy kerékpárra és elindulni vele, hogyan fékezünk stb. <strong>Azt gondolná az ember, hogy a féket be kell húzni, és működik minden! De ennél vannak azonban szofisztikáltabb részei is.</strong> Az a tapasztalatom, hogy még a legprofibb emberek is, akiket eddig tanítottam, tanultak valami újat. Marketingszöveg nélkül mondhatom, hogy a Velo Budapestnél 100%-os az elégedettségi garancia. Tényleg mindenkinek tetszik ez az oktatás, aki eljön. Ami nehéz, hogy a legelső lépést megtegye az ember. Nagyon sokan hiánypótlónak tartják, nagyon jó ötletnek tartják, azt mondják, nagyon nagy szüksége van erre, de nehezükre esik, hogy időt szakítsanak a kurzusra. Ők sajnos kimaradnak valami tök jóból, pedig a képzés összege csak egy jobb lakat ára.</p>
<p style="text-align: center;"><a href="https://www.facebook.com/velobp/photos/a.2110290655917670.1073741828.2089991714614231/2138692169744185/?type=3&theater" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/velo_training.jpg" alt="velo_training.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="519" height="346" /><small>Training közben - a fotó a VELO Budapest Facebook-oldaláról származik</small></a></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Különböző nemzeteknek, akár különböző városoknak eltérő a biciklis kultúrája? Van csak Budapestre jellemző stílus?</p>
<p><strong>ÁJ:</strong> Szerintem van. Beszélgettem például svédekkel, ők azt mondták, már Svédországon belül is érezhető valamilyen változás. Például a bukósisakhasználat terén. Stockholmban az emberek 70%-a hord bukósisakot, <strong>és ahogy megyünk dél felé, Koppenhága felé, ahol nem nagyon szokás sisakot hordani, egyre kevesebben.</strong> (Ezek a dánok megjegyzése: <span><a href="https://www.sikkertrafik.dk/raad-og-vi…/paa-cykel/cykelhjelm">2015-ös statisztika szerint a dánok 28%-a hord sisakot.)</a></span> Budapesten, ami nagy különbség, hogy hogyan tekint a társadalom egésze, beleértve a politikát, az átlagembert, a közlekedőket, a közlekedési vállalatokat, magára a kerékpározásra<strong>. Azt érzem, hogy Magyarországon, Budapesten még mindig egy picit furcsa szubkultúrának tartják a kerékpárosokat, a kerékpározást. Szabadiős tevékenységnek gondolják, amivel én nem értek egyet.</strong> Budapesten ha valaki biciklivel közlekedik, az ugyanúgy közlekedik, mintha autóval tenné vagy BKK-val. Ezzel szemben Londonban más érződik. Ha az ember bemegy a közlekedési múzeumba, akkor olyan molinókkal találkozik, aminek a 70%-a arról szól, hogy kerékpárral mit és hogyan, hány km-t tesznek meg (7 milliót), és közben ott van, hogy a metróhálózatot hányan használják naponta. Tehát valahogy a közlekedés egy komplex egészet alkot, attól függ, hogy az ember mivel megy, hogy milyen idő van, éppen, milyen cuccban van. Vagy autóval megy, vagy buszra száll, vagy biciklire. És ez még nálunk nem nagyon van így. Azt érzem, hogy mindig is lesajnált része ez a társadalomnak, Budapesten is. De alapvetőn a kerékpározás iránti érdeklődés és szeretet közel azonos a két városban, most <strong>óriási hype-ja van Budapesten a kerékpározásnak. Szuper lehetőségek vannak. Az, hogy a pesti oldal ilyen lapos, az nagyon kevés fővárosban van így</strong>, relatíve széles utak vannak Budapesten, úgyhogy nagyon sokan szeretnek itt is kerékpározni. Kérdés az, hogy mennyien nem mernek az utakra merészkedni.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Ezzel egyetértek. Én Zuglóban lakom, de Újbudára eljutni a munkahelyemre egy kissé kockázatosnak tűnik biciklivel. Erre szerinted az lenne a megoldás, ha több bicikliút lenne?</p>
<p><strong>ÁJ:</strong> Ez érdekes dolog, a Kerékpáros Klub tagjaival, vezetőjével beszélgettem erről párszor. Én magam nyilván támogatom a bringautak építését, de inkább azt a vonalat támogatom, hogy közlekedjünk együtt az autókkal. Egyenrangúsítanám a kerékpározást. Első lépésként félelmetesnek vagy önyilkosságnak tűnhet, de a kritikus tömeg alapján tényleg abban hiszek, hogy<strong> ha egy úton több és több bringás lesz, akkor az egyre jobban lelessítja majd a forgalmat, </strong>egyre jobban odafigyelnek az autósok a kerékpárosokra, egyre kevésbé lesz arra szükség, hogy a bátortalanabb emberek egy elszeparált bringaúton menjenek. De félre ne érts, nyilván ideális lenne, ha annyi kerékpár út lenne, mint Koppenhágában, de ennek azért anyagi korlátai is vannak. És amíg nincsenek meg az anyagi források, addig én azt támogatom inkább, hogy magabiztosabban próbáljon meg az ember forgalomban bringázni. Visszatérve a te esetedre, a Zugló-Újbuda távolság egy jó hosszú túra, ez legalább 45 percig tarthat csak az egyik irányba. Itt az ember már elgondolkodik, hogy megéri-e. Bár bevezették tesztjelleggel a 4-es metrón a bicikliszállítást, azzal teljesen jól lehetne kombinálni a kettőt. Ami még neked segíthet, az az útvonaltervezés, egy olyan útvonalat találni, ami csendesebb, biztonságosabb, kevesebb autóval vagy légszennyezettséggel jár, illetve egy pár olyan trükköt elsajátíthatnál akár a VELO képzésein, amitől az egész kerékpározás az autók között egészen más érzés lehet.</p>
<p>Egyébként nekem is ezek a legjobb visszajelzések, hogy az emberek kerékpározás-élménye alapjában változik meg azáltal, hogy eljönnek egy képzésre. Hogy túl nagy titkot ne áruljak el, azért egy példát hadd mondjak! <strong>A KRESZ lehetővé teszi már 2-3 éve, hogy a kerékpároson ne a sáv nagyon jobb oldalára húzódva kerékpározzanak, hanem a sávon belül gyakorlatilag bárhol.</strong> Nyilván ezzel nem szabad visszaélni. Viszont ha a sáv közepe felé húzódik a kerékpáros, azzal nem csak jobban látható, nem csak nem nyitják rá az ajtót, hanem az autósok is kényszerítve vannak arra, hogy rendesen, nagyobb ívben előzzék meg, csökken az úgynevezett centizés lehetősége, és úgy érzi a kerékpáros, hogy ő uralja a helyzetet, kvázi egy sávot alakít ki magának, pusztán azáltal, hogy elfoglalja ezt a sávot. Nem 50-nel húznak el mellette 2 centire, sávon belül, hanem sokkal nagyobb ívben. És teljesen más érzés így kerékpározni Budapesten.</p>
<p><strong>Ezek a dánok</strong>: Ezt hogy fogadják az autósok? Nem dudálják le a bicikliseket?</p>
<p><strong>ÁJ:</strong> Jól. Most hasamra ütök valamilyen statisztikáért, de szerintem 20 autósból 1 az, aki néha rámdudál, mert neki még újdonság ez a jelenség. Pozitív tapasztalataim vannak az autósokkal szemben. Türelmesek, szerintem sokan meg is értik, hogy ezt mért teszem. Ha ledudálnak, és van időm és egyikünk sem siet, akkor meg szoktam állni, és megkérdezem, hogy mi a probléma, és elmagyarázom, megbeszéljük, hogy nekem ez miért jó. Ahogy én sem kérem rajta számon, hogy miért az x utcában megy. Mert sokszor ezt kérdezik tőlem, miért az utcán megyek? Visszakérdezek: te miért itt mész az autóddal? Ha egyenrangúak vagyunk, akkor ezt el kellene fogadnunk.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> A tréningjeidre alapvetően magyarok járnak vagy külföldiek?</p>
<p><strong>ÁJ:</strong> Többnyire eddig magyarok voltak, de egy céges rendezvényen angol illető is jelen volt. Erre a képzésre a nálunk élő külföldieknek is szükségük lehet. Ez is az egyik célom: megcélozni a nálunk élő expateket, mert nekik ez akár életmentő is lehet. Nem szeretném túlhangsúlyozni ezt a veszélyérzetet, a biciklizését veszélyességét sugalmazni, de számukra tényleg fontos lehet megismerni a budapesti közlekedési kultúrát.</p>
<p style="text-align: center;"><a href="https://www.facebook.com/velobp/photos/a.2110290655917670.1073741828.2089991714614231/2132039593742776/?type=3&theater" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/velo_melleny.jpg" alt="velo_melleny.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="417" height="521" />F<small>orrás: VELO Budapest</small></a></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Ha visszagondolsz azokra az országokra, ahol bicikliztél: milyen érzés mondjuk Londonban, vagy Stockholmban, esetleg Amszterdamban tekerni? Van érezhető különbség a városok között?</p>
<p><strong>ÁJ:</strong> Van, abszolút. Nem kerékpároztam nagyon sokat ezeken a helyeken, inkább csak egy-két hetes nyaralások alkalmával. Alapvetően más, ha az ember ismeri az adott várost, és úgy közlekedik, mintha turistaként vesz részt a forgalomban.<strong> Ami pozitív élmény volt, hogy például Londonban és Koppenhágában mekkora az a tömeg, ami közlekedik. Ez nagyon nagy biztonságot és hihetelen jó érzést ad. </strong>Ezzel ellentétben például Amszerdamban nekem majdnem halálfélelmem volt, mert ott annyira nem szabályok szerint, hanem inkább intuíció és közös megyegyezés alapján közlekednek az emberek, a gépjárművek és a gyalogosok is. Ott én mind kerékpáron, mind gyalogosként néha féltem. De le kell szögezni, hogy hihetetlenül jól működő rendszer, és nagyra értékelem azt, hogy gondolkodásra, párbeszédre sarkallja ez a szituáció a közlekedőket. Én szeretem azt Budapesten, hogy nem ennyire kiépített az kerékpáros infrastruktúra, én szeretek együtt közlekedni más járművekkel, szeretem, ha partnerként kezeljük egymást. Hiszek abban, hogy egyenlő jogokkal rendelkezünk, ami nyilván egyenlő kötelességekkel is jár. Nekem nagyon jó érzés, amikor ezt egy gépjárművezető belátja, és elenged, cserébe én is elengedem, vagy amikor van szemkontaktus egymással. <strong>Nagyon sokan itt Budapesten az autósokra úgy tekinteknek, mint magára a gépjárműre. Nem gondolják, abban egy ember ül, aki vezet! </strong>Nagyon jó érzés, amikor emberi kapcsolatokat lehet kialakítani, és ez olyan országokban, ahol alapvetően sokkal jobban kiépített a kerékpáros infrastruktúra, ott lehet, hogy erre kevésbé van szükség.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Mi az amiben Budapest, mint város tudna segíteni a kerékpárosoknak?</p>
<p><strong>ÁJ:</strong> Sok anyagi dolog van benne, nyilván infrastruktúraépítés, kampányok, oktatásra költött pénz. Hogy egy példát mondjak: London, ami legalább 15 évvel előttünk jár a kerékpáros kultúrában, az ottani BKK fizeti az emberek kerékpároktatását, a különböző cégeket az önkormányzaton keresztül. Tök jó lenne, ha neked csak annyi lenne a dolgod, hogy beírnád a keresőbe, Zuglóban kerékpár iskola, és a rendszer kidob egyet, ahová jelentkezhetsz. Ezt a céget a zuglói önkormányzat fizeti ki a végén, hiszen a zuglói önkormányzatnak az ezekre költött pénzeit pedig a BKK állja. Tehát egy nagyon támogató-pozitív hozzáállás van Londonban, és persze anyagiakban sem szűkölködő a környezet, ami itthon most nincsen meg. Jó lenne, ha elfogadottabbá válna a bringás közlekedés. <strong>Azért szerintem nagyon jó irányba megyünk.</strong> Az autósok oldaláról egyre több elfogadással találkozom, és tényeg néha azt érzem, hogy a bringásoknak több KRESZ-ismeretre vagy több odafigyelésre lenne szükségük. Picit több koncentrációra. De jó irányba tartunk szerintem! Ha 15 évben gondolkodunk, akkor 15 éve múlva lehet, hogy lekörözzük már Londont.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Köszönöm az interjút, sok sikert az iskolához!</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Te mit gondolsz erről? Milyen Budapesten biciklizni? Más, mint egy másik európai városban? Vagy Koppenhágában? Írd meg kommentben!</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong> </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Tetszett ez a tartalom? Kövesd a blog </strong><span><a href="http://www.facebook.com/ezekadanok"><strong>Facebook-oldalát</strong></a></span><strong>, hogy ne maradj le további érdekes interjúkról sem!</strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F14%2Fazert_szerintem_jo_iranyba_megyunk_a_bicikliskulturaert_budapesten%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F14%2Fazert_szerintem_jo_iranyba_megyunk_a_bicikliskulturaert_budapesten%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F14%2Fazert_szerintem_jo_iranyba_megyunk_a_bicikliskulturaert_budapesten%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Azért szerintem jó irányba megyünk – a bicikliskultúráért Budapesten"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/08/14/azert_szerintem_jo_iranyba_megyunk_a_bicikliskulturaert_budapesten#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/14179841" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/velo_training.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/08/05/dan_mitosz_a_lakat_nelkul_hagyott_biciklirol
Dán mítosz a lakat nélkül hagyott biciklikről
2018-08-05T22:25:51+02:00
2018-08-05T22:25:51+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><em>A blog <a href="https://www.facebook.com/ezekadanok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebook-oldalán</a> pár napja a dániai biciklizés a téma, eddig arról volt szó, hogy Dánia biciklisnemzet-e (naná!), és hogy könnyű arrafelé biciklizni, mert Dánia lapos (hát nem annyira). De a harmadik tervezett téma, hogy Dániában csak úgy ott lehet hagyni a bicikliket az utcán, senki nem fogja elvinni, nos, ez érdemes arra, hogy hosszabban is írjak róla. Szóval lezárják Dániában a bicikliket vagy sem? </em></p>
<p><strong>"Otthagyom a biciklit, mert esik az eső!"</strong></p>
<p>Elmesélek egy saját tapasztalatot: amikor a jütlandi népfőiskolán laktunk, egy évfolyamtársunk bebiciklizett a közeli kisvárosba, és leparkolta az iskola biciklijét a vasútállomás mellé. Aztán sajnos eleredt az eső, és neki nem volt kedve hazatekernie, inkább a buszt választotta. (Tegyük hozzá, ez a fiú nem dán volt, egy dánt sosem zavarna az eső.) A buszközlekedés viszont nem olcsó, így egyre halogatta, hogy visszamenjen a városba. Pár nap múlva a vasúttól hívták az iskola igazgatóját, hogy minden rendben van-e, mert már egy hete előttük áll a suli egyik biciklije, nincs semmi baja, le sincs zárva, de talán jobb lenne, ha visszavinné valaki. Szóval van ilyen, egy hétig senki sem nyúlt ahhoz a drótszamárhoz.</p>
<p><strong>Koppenhágában sem zárják le a bicikliket</strong></p>
<p>A fenti történetre lehetne azt mondani, hogy vidéken történnek ilyen csodák, ott még rendes emberek laknak. De azt is több forrásból hallottam, hogy Koppenhágában sem zárják le a cangákat. Ez nekem mindig városi legendának tűnt.Sőt, azt is hallottam, hogy elég gyakran előfordul, hogy egy jólsikerült buli után az ember néha nem találja meg a bicikljét, és akkor bátran hazaviszi másét. Aki nem fog sokat búslakodni, hanem ő is választ egy másikat. Ez persze alátámasztaná a "nem zárják le a biciklit" elméletet, de nem tudom, hogy ez igaz lehet-e. Melinda a fővárosban lakik, szerinte <span>nem igaz, mert egy mini kerékfogó zár van a bicikliken. És azt vette még észre, hogy nagyon sok elhagyott kerékpár van városszerte. (Rosszindulat ON: lehet, hogy nagyon jó volt a buli.)</span></p>
<p><strong>Bicikliláncolajozó tündérkeresztanyák</strong></p>
<p>Azért ez a 2011-es hír mindesetre gyanús: a koppenhágai önkormányzatnak gondot okozott, hogy hiába van sok biciklitároló, az emberek mégsem oda teszik le a bringákat, hanem a metró- és vasútállomások közelében. Ami viszont gondot okozhat, ha baleset történik a metróban, mert a kiérkező mentő/tűzoltóság nem tud elég közel parkolni. Ezért bevezettek egy olyan kampányt, hogy ha találtak rossz helyen hagyott bicót, akkor átvitték a legközelebbi tárolóba, majd le is mosták őket, meg meg is olajozták a láncot. Végül tettek rá egy cetlit, hogy "Heló, kicsit rendbetettük a biciklid, de legközelebb, léci, inkább ide parkolj!" A program tanulsága szerint az emberek vették a célzást, a napi 150 áthelyezésből két héten belül csak 30-50 lett, vagyis megtanulták a leckét. A cikkben nem esik szó arról, hogy erővágóval törik fel a lakatokat, vagyis ez a napi 150 bicikli valószínűleg nem volt lezárva. (<a href="http://www.copenhagenize.com/2010/08/copenhagens-bicycle-butlers.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Bicycle Butlers</a>.).</p>
<p><strong>(Sárga) szalagot kapnak az elhagyott árvák</strong></p>
<p>Azt nem tudom, hogy Koppenhágában divat-e, amit a minap láttam Aarhusban: </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/img_20180804_201940.jpg" alt="img_20180804_201940.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="370" height="494" /><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/img_20180804_202029.jpg" alt="img_20180804_202029.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="378" height="283" />A szalagon az áll, hogy "összerámoljuk a bicikliket, tépd le ezt a szalagot, ha használod még a tiédet". A dolog hátterében az áll, hogy túl sok használatlan bicaj pihenget a városi bicikliparkolókban, és ezzel elveszik a helyet azoktól, akik tényleg használnák azt. <a href="https://www.facebook.com/SlagelseKommune/photos/a.1578088932458781.1073741830.1511153805818961/1867263820207956/?type=1&theater" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Slagelsében</a> például néhány hét várakozás után összegyűjtik az érintetlen szalagos bicókat, és elárverezik őket. </p>
<p><strong>Akkor most lezárják a bicikliket vagy sem? </strong></p>
<p>Őszintén: fogalmam sincs. Ezért elindultam, és végeztem egy nem túl reprezentatív kvantitatív felmérést Aarhus belvárosában. A körülbelül fél órás vizsgálat alatt 20 biciklis fénykép keszült, és minden helyszínen megszámoltam a lakattal lezárt bicikliket. Ez idő alatt 3 alkalommal néztek rám furcsán, és összesen 11 használatban lévő lakatot találtam. Ebből azért messzemenő következtetéseket nem vonnék le, csak az a biztos, hogy a biciklik maximum negyedét zárják le. Aarhusban. </p>
<p>Ha ti láttatok máshol Dániában lezárt biciklit, vagy olyat, ami nem volt lezárva, kérlek, írjátok meg kommentben! </p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Érdekel, hogy milyen biciklis mítoszok vannak még? Kövesd a <a href="https://www.facebook.com/ezekadanok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebook-oldalt</a> a héten, és olvass arról, lehet-e sört inni biciklizés előtt, vagy hogy hordanak-e a dánok biciklissisakot. </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>És nemsokára elérhető lesz egy interjú a budapesti bringaiskolával, a <a href="https://www.facebook.com/velobp/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">VELO</a> Budapesttel. Ott is esik szó a dán bicikliskultúráról. </strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F05%2Fdan_mitosz_a_lakat_nelkul_hagyott_biciklirol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F05%2Fdan_mitosz_a_lakat_nelkul_hagyott_biciklirol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F08%2F05%2Fdan_mitosz_a_lakat_nelkul_hagyott_biciklirol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Dán mítosz a lakat nélkül hagyott biciklikről"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/08/05/dan_mitosz_a_lakat_nelkul_hagyott_biciklirol#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/14161209" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/img_20180804_201940.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/07/28/a_gyerek_egesz_szemelyiseget_figyelembe_kell_venni
A gyerek egész személyiségét figyelembe kell venni
2018-07-28T09:29:04+02:00
2018-07-28T09:29:04+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><strong><em>Tom dán pedagógus, aki magyar feleségével és kislányukkal Magyarországra szeretne költözni. Megragadtam az alkalmat, hogy kifaggassam őt a dán iskolarendszerről. Habár az utóbbi években nálunk a finn modell lett a „bezzegiskola”, Vekerdy Tamás például sokszor említi a legjobbak között a dán oktatási rendszert. Figyelem, a szövegben sok magyarázat található, mert a magyar és a dán iskolarendszer- és felfogás között alapvető különbségek vannak, nehéz egymással megfeleltetni bizonyos fogalmakat. </em></strong></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Tom, te nem tanár vagy, hanem pedagógus. Ez mi jelent tulajdonképpen?</p>
<p><strong>Tom</strong>: 9-10 éves gyerekekkel foglalkozom iskolaidőben, és nagyobbakkal iskolaidő után, amit szabadidős pedagógusnak hívnak. A pedagógusképzés más, mint a tanárképzés. 3 évig tart, 6 modulból áll össze, szemben a hosszabb tanárképzéssel. Már 18 éve iskolában dolgozom, de a diplomámat 2014-ben szereztem meg a munka mellett.</p>
<div class="frame">
<p>Dániában az iskolákban dolgoznak tanárok (<strong>lærer</strong>), amelyet talán szaktanárnak fordíthatnánk. A tanárképzés általában 10 félévig tart, és a leendő tanárok specializálódnak a tanított életkorra, és 2 tárgyat kell választaniuk. A 10. félév után egy félév gyakorlat jön, és ha valaki gimnáziumban szeretne tanítani, további egy évig kell tanulnia.</p>
<p>A pedagógus (<strong>pædagog</strong>) nem a gyerekek szaktárgyi tudásával, hanem inkább egyéb, főleg szociális kompetenciáival foglalkozik. Többek között tanítás alatt segíti az órát, segít a lemaradó vagy nehézségekkel küzdő gyerekeknek. Iskolaidő után szabadidős tevékenységeket szervezhet, ami hasonlít, bár nem teljesen egyezik meg a magyar napközis tanár vagy szabadidőszervező fogalmával. De specializálódhat 6 év alatti gyerekek fejlesztésére is, így állást kaphat bölcsödében vagy óvodában is. További szakirány a szociálpedagógia és a gyógypedagógia. Ez az alapképzés 3,5 évig tart, amiből fél év a gyakorlat, de a tanulmányokat folytatva mesterdiplomát is lehet szerezni belőle.</p>
<p>Létezik egy harmadik kategória is, a <strong>pædagogmedhjælper</strong>, vagyis tulajdonképpen <strong>pedagógiai asszisztens</strong>, ahol a szakmai képzés 2 évig és 9 hónapig tart, de nem ad főiskolai diplomát.</p>
</div>
<p><strong>Tom</strong>: Ha az ősszel Budapestre költözünk, bízom benne, hogy itt is találok valamilyen pedagógiai jellegű munkát. Abban bízom, hogy érdekes lehet itt a skandináv pedagógiai gondolkodásmód.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Hogy érted azt, hogy skandináv gondolkodásmód? </p>
<p><strong>Tom</strong>: A gyerekeket a maguk egészében kell látni. Az ember sosincs egyedül: hat rá a családja, a barátai, a környezet, amiben él, az iskola, és az iskola utáni programok is. Fontos lenne megtanítani a gyerekeket például tanulni, de arra is oda kell figyelni, hogyan viselkednek az iskolában, miben jók, hogyan beszélnek, hogyan lehetne őket fejleszteni. <strong>A gyerek egész személyiségét figyelembe kell venni, talán ez a skandináv megközelítési mód.</strong></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Ez nagyon jól hangzik, de hogyan néz ki ez a mindennapokban? Vegyünk például egy általános iskolát. Mettől meddig tart a tanítás?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Reggel 8-kor kezdünk. A 2013-as iskolareform óta hosszabbak a tanítási napok, az alsósok délután 1-ig, fél 2-ig vannak bent. 13-14 éves korukig körülbelül úgy fél 3-ig, az idősebbek egy órával tovább. Az azt jelenti, hogy egy harmadikos diák akár 6.5 órát tölt bent az iskolában, ami elképesztően sok! Az több, mint 30 óra is lehet egy héten!</p>
<div class="frame">
<p>A 2013/2014-es tanévben bevezetett <strong>iskolareform</strong> valóban nagy változást hozott a dán iskolások életébe. Az iskolai előkészítő osztálytól (<em>børnehaveklassen</em>) a 3. osztályig 30 órát kell a suliban tölteni, 4-6. osztályig 35-öt, 7-9.-ig (itt kilencévfolyamos az általános iskola) 37-et. Ezek az addigiakhoz képest egy-egy extra matek- és dánórát jelent, 7.-től pedig 2 választható órát. Elsőtől kötelező lett az angoltanítás. Bevezettek úgynevezett aktivitásórákat is, amelyek vagy a szaktárgyi fejlesztést segítik, vagy a projektmunkára adnak időt, de szervezhetnek ezidőre játékokat és mozgást is. A cél a diákok sokoldalú, tárgyi és személyiségközpontú fejlesztése, és ebben kiemelt szerep jut a pedagógusoknak és a pedagógiai asszisztenseknek is. (<a href="https://www.folkeskolen.dk/519780/regeringens-skolereform-er-offentliggjort%20" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrás</a>)</p>
<p>Az iskolareformot a dán társadalom nem fogadta egyértelmű örömmel, mert úgy érezték, hogy hiába a nagyszerű szlogen (Legyen a jó iskola még jobb!), az iskolareform a gyerekek szabadidejét kurtítja meg, és elveszi tőlük a gyerekkorukat. A reform bevezetése után még most is tart az a folyamat, amelyben az iskolában dolgozó felnőttek megtalálják a pontos szerepeiket.</p>
</div>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> És nálatok is minden nap van tesióra?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Nem, dehogy! Mozognak eleget a szünetekben. Illetve az órák is úgy épülnek fel, hogy egy helyhez kötött feladat, például matematikapélda után a gyerekek csinálnak valamilyen mozgásos feladatot, kimennek a táblához, játékosan gyakorolnak. <strong>És közben jól érzik magukat.</strong></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Hány diák van átlagosan egy osztályban?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Jelenleg 23-27 gyerek van egy osztályban, amiről azt gondolom, hogy rendben van. De úgy hallottam, gondolkodnak azon, hogy növeljék az osztálylétszámokat, pedig az nem vezet jóra. Nem lehet mindenkire odafigyelni, félő, hogy egyes gyerekekre nem jut elég figyelem, és lehet, hogy ez a jelenlegi toleranciaszintet is rosszul érintené, kevesebb idő jutna az egyes gyerekek integrációjára.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Minden osztályért két felnőtt felel?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Igen, egy szaktanár és egy pedagógus, vagy két tanár. Ami persze elég sokba kerül a rendszernek.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> És kettejükhöz jönnek még a pedagógiai asszisztensek?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Ők mindig az osztállyal vannak. Az dán iskolák egyre nyitottabbá válnak, egyre több olyan gyerek jár az iskolába, akinél valamilyen tanulási zavart diagnosztizálnak, például ADHD-t vagy bármi mást. Ilyenkor szükség van egy extra segítő kézre az osztályban. Elengedhetetlen a jelenlétük, mert a így a szaktanár is jobban tud dolgozni.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Mit gondolsz, mi a jellemző munkaforma az osztályokban?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Alsóbb évfolyamokban, úgy becsülöm, talán az idő 40%-ában egyedül dolgoznak a gyerekek, 30%-ban páros munkában és 30%-ban csoportban. <strong>A csoportmunka nagyon fontos</strong>, ott tudnak a legtöbbet fejlődni a gyerekek. Egy ilyen 4-5 fős csoportban aztán minden szerepet ki tudnak próbálni, és ezután tulajdonképpen mindegy is, hogy csoportban vagy egyedül dolgoznak. Mindkettő egyformán fontos: amikor majd dolgozni kezdenek, önállóan és csoportban is kell tudniuk dolgozni. Fontos a csapatjáték.</p>
<div class="frame">
<p><a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/01/26/janteloven_a_dan_tarsadalom_motorja_vagy_kerekkotoje" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Itt</a> olvashatsz arról, mennyire fontos a közösség a dán társadalomban.</p>
</div>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Ez az arány megmarad középiskolában is?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Az arány eltolódik az egyéni munka irányába. Azt mondanám 60 vs. 40% lehet a reális arány, de lehet, hogy még több az egyéni munka. Ekkorra már nagyon jól tudják a diákok, hogy segítséget kérhetnek egymástól, de a lényeg, hogy minél idősebbek, annál önállóbban kell dolgozniuk.</p>
<p><a href="https://www.tzv.org.tr/#/haber/2046" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/teamwork.png" alt="teamwork.png" class="imgnotext" width="471" height="265" /></a></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Kérdezhetek valami személyeset is? Te miért döntöttél úgy, hogy pedagógus leszel?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Ez tényleg személyes, a gyerekkoromig vezethető vissza. Elég sokat piszkáltak az iskolában. De később igazából csak belecsöppentem. Amikor 18 évesen befejeztem a középiskolát, volt egy ismerősöm, aki szabadidőpedagógusként dolgozott (<em>fritidspædagog</em>). Ő hívott oda dolgozni. Eleinte nagyon könnyen vettem, azt gondoltam, itt csak játszani kell a gyerekekkel, semmi komoly. De minél jobban beleláttam a szakmába, annál jobban ráébredtem, milyen fontos és felelősségteljes feladat a gyerekkel fejlesztésén dolgozni a szabadidejükben is. 10 évig dolgoztam az iskolában, és közben munka mellett 2014-ben le is diplomáztam. De azóta is, már 18 éve ugyanott dolgozom.</p>
<p>Azt szeretem a legjobban, látom, hogy vannak a gyerekek, hogyan fejlődnek. Igazán lázba hoz ez a munka, szeretném a lehető legjobban csinálni. Hát, mondjuk nem is azért, hogy meggazdagodjak belőle. Ez az egyik legrosszabbul fizetett munka Dániában. Ok, árufeltöltőként egy szupermarketben rosszabbul keresel, de ezt a munkát senki sem azért választja, hogy milliomos legyen. A legfontosabb, hogy szeress emberekkel dolgozni.</p>
<p><strong>Ezek a dánok</strong>: 18 alatt sosem voltál kiégve?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Előfordul, hogy stresszes vagyok, és arra gondolok, rendben, talán jobb lenne, ha szereznék valami kétkezi munkát inkább. Reggel 7-kor kezdenék, 3-kor hazamennék, és nem kellene később otthon is a munkámmal foglalkozni. Sokszor jár az agyam az iskolai helyzeteken, hogy hogyan lehetne segíteni a gyerekeknek, hogyan lehetne őket fejleszteni. Ez abszolút stresszfaktor pszichikailag.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Hogyan lehet a túl sok stresszt kezelni? Vannak erre bevett módok Dániában?</p>
<p><strong>Tom</strong>: 2010-ben, amikor meghalt az édesapám, volt egy rosszabb időszakom. Annyira stresszes voltam, hogy végül leültem beszélgetni a főnökömmel. Mi nagyon odafigyelünk arra Dániában, hogy jó legyen a hangulat a munkahelyeken, nyíltan lehet beszélni bármiről. A főnököm is jól látta, hogy nagyon kimerült vagyok, ezért kaptam egy 12 alkalmas, ingyenes terápiát, ami nagyon sokat segített. Előtte sosem jártam pszichológusnál, nem olyan családból jövök, ahol sokat beszélünk az érzéseinkről.</p>
<p><strong>Lényeg a lényeg: ha az embernek segítségre van szüksége, mindig van hová fordulnia</strong>. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy jó legyen a kapcsolat az osztályt tanítók között, észreveszzük, ha valaki kiégésközeli állapotba kerül. Az is fontos, hogy jó legyen a vezető, hogy lássa a kollégái emberi oldalát, ne csak alkalmazottakat lásson, akik előállítanak valamilyen terméket. Nem tudom, hogy van ez más országokban, de az mindenhol igaz, hogy a tanárok, ápolók, mindenki, aki emberekkel kerül kapcsolatba a munkája során, időnként túl sok stresszt él meg. Közben pont a mi munkánk a legfontosabb: tanítjuk ezeket a kis embereket, megtanítjuk őket, hogyan legyenek jó állampolgárok. Figyeljük, hogyan teljesítenek az iskolában, hogy illeszkednek be… De visszatérve a kérdésedre: ha úgy érzed, valami baj van, minden segítséget megkapsz.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/teacher_bagoly.jpg" alt="teacher_bagoly.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="418" height="326" /></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> És mi történik, ha egy gyerekkel van valami probléma?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Összedolgozunk az évfolyammal foglalkozó teammel. Például az iskolámban a hetedik osztályosokat 3 pedagógus tanítja, minden osztálynak megvan az osztályfőnöke, és osztályonként van 3-4 fix szaktanár is. Mindenkit összehívunk, ha van egy problémás diákunk, és megpróbálunk kitalálni valamit, hogyan tudjuk őt segíteni. Ha nem válik be a dolog, megkérdezhetjük a vezetőket is, mit javasolnak. Ha ez után sem javul a helyzet, beszélünk a szülőkkel. Elmagyarázzuk a helyzetet, tudunk beszélgetni, javasolni dolgokat. Legrosszabb esetben szükség lehet a megfelelő hatóságok bevonására is. <strong>De az ember először mindig a kollégáitól kér tanácsot, nem?</strong> Közösen sok tapasztalattal bírunk, általában találunk jó megoldást.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Összességében mit gondolsz, jó a dán iskolarendszer?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Régen jó volt. De 2013 óta nagyon sokat stresszelnek a gyerekek. Nő rajtuk a nyomás, több órájuk van, egyre fiatalabb korukban kapnak jegyeket, azt lehet mondani, nem jut idejük gyereknek lenni, csak úgy ellenni a suliban. Más országokkal összehasonlítva (hagyományosan az angol, német, francia, olasz, spanyol iskolarendszerrel szoktak párhuzamba állítani minket), mi még jobbak vagyunk. Nehéz ezt elmagyarázni… amikor jött a reform, mi úgy gondoltuk, egy szabad iskolarendszer részesei vagyunk. Ez a rendszer a hetvenes évek óta működött. Ezt megváltoztatni ilyen rövid idő alatt? Azt hiszem, még el kell telnie egy kis időnek, hogy jól lássuk a reform hatásait.</p>
<p>Nem értem például, hogy miért kell már hetedikben osztályozni a gyerekeket, és ez túlzott teljesítménykényszert okoz.</p>
<div class="frame">
<p>Külön cikket is megérne a dán osztályozási rendszer. Hétfokozatúnak nevezik, de az osztályzatok a - 03-tól a 12-ig terjednek. Ezek a fokozatok vannak érvényben:</p>
<p>12-est a legkitűnőbb tanulók kaphatnak (a diákok 10%-ától elvárható ez)</p>
<p>10-est a kiváló teljesítményért jár (25%)</p>
<p>7-es a jó eredményért jár (30%)</p>
<p>4-es az átlagosért (25%)</p>
<p>02-es felel meg az elégségesnek (10%)</p>
<p>00-ást kap az elégtelen</p>
<p>-3 jár az elfogadhatatlan teljesítményért</p>
</div>
<p>Ezt leszámítva, azt hiszem, jó az iskolarendszerünk. Jó kapcsolatot tudunk kialakítani, mi, szabadidősök a tanárokkal és a szülőkkel is, ki tudunk alakítani egy közös nyelvet, ahol mindig a gyerek érdeke a legfontosabb. Az, hogy a gyereket a maga teljességében fejlesszük. Elkezdődött egy folyamat, amikor minden gyereknek ki kell alakítania egy tanulási/fejlődési tervet. Minden egyes tárgyból kell találnia három olyan dolgot, amelyekből a következő hónapokban fejlődni szeretne. Ez lehet az, hogy nagyobb mértékben vesz részt a csoportos feladatokban, vagy több leckét ír, vagy hogy több szereplést vállal, többet szólal meg az órán.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> És ezeket a célokat át is beszélitek a gyerekkel?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Szívesen tennénk, de nagyon nehéz rá időt találni. Különböző megoldásokat keresünk és találunk, például a gyerekek online fogalmazzák meg a terveiket. Aztán a szaktanárok is kommentálják a beadott tervet, és a pedagógusok is megjegyzéseket írnak a nem szaktárgyakat érintő kérdésekhez. Mondjuk ahhoz, hogy jönnek ki a többiekkel, hogyan érzik magukat. Ez a feladat egyszerűbb a felsőbb évfolyamokban, a kisebbek nehezebben értik meg, miért kell ilyen sok kérdésre válaszolniuk. Megpróbálunk az iskolában is időt szakítani a személyes beszélgetésekre, de ez néha nehéz, mert a matekórának azért meg kell lennie.</p>
<p><strong>Ezek a dánok</strong>: Az, hogy hosszabb az iskolában töltött idő, azt jelenti, hogy házit sem írnak a gyerekek?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Nem. Az iskolareform bevezetésekor próbáltak még leckeírós alkalmakat tartani, háziíró kávézónak nevezték őket (<em>lektiecafé</em>), hiszen fontos, hogy házit írjanak, hogy rögzítsék az órán tanultakat. De ezeket nem egyszerű megszervezni, mert délután vannak például a korrepetálások is. Szóval marad az otthoni háziírás.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> És ez szerinted olyan rossz dolog?</p>
<p><strong>Tom</strong>: Nem, mert a gyerekek jó esetben együtt írják a leckét a szüleikkel vagy a testvéreikkel, ami remek dolog. Kivéve, ha olyan élethelyzetben vannak, vagy olyan a társadalmi helyzetük, hogy a szülő képtelen segíteni a gyereknek. Ilyenkor jó, hogy az iskolában is van lehetőség megírni a leckét. Én hiszek benne, hogy egy kis házi feladat nem árt meg. Sőt, jobb, mint ha valaki a telefonját nyomkodná, meg mindenféle képernyő előtt ülne. Arról nem is beszélve, hogy mi, felnőttek is viszünk haza „leckét” néha. Mondjuk szakkönyveket olvasunk a szabadidőnkben.</p>
<p>Végül is minden a fejlődésről szól.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Érdekes volt, amit olvastál? </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong><a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/05/13/daniaban_nem_feltik_tul_a_gyerekeket" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Olvasd ez ezt az interjút</a> arról, milyen Dániában kisgyereket nevelni! Vagy ezt arról, hogy <a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/05/06/dan_modszer_a_gyereknevelesre" target="_blank" rel="noopener noreferrer">van-e dán módszer a gyereknevelésre</a>! </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Hogy ne maradj le az újdonságokról, ne felejtsd el lájkolni a blog <a href="https://www.facebook.com/ezekadanok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebook-oldalát</a> sem! </strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F07%2F28%2Fa_gyerek_egesz_szemelyiseget_figyelembe_kell_venni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F07%2F28%2Fa_gyerek_egesz_szemelyiseget_figyelembe_kell_venni%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F07%2F28%2Fa_gyerek_egesz_szemelyiseget_figyelembe_kell_venni%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A gyerek egész személyiségét figyelembe kell venni"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/07/28/a_gyerek_egesz_szemelyiseget_figyelembe_kell_venni#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/14146489" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/teamwork.png
https://ezekadanok.blog.hu/2018/05/13/daniaban_nem_feltik_tul_a_gyerekeket
Dániában nem féltik túl a gyerekeket
2018-05-13T21:13:55+02:00
2018-05-13T21:13:55+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><strong>Melindát évekkel ezelőtt tanítottam, aztán kiköltözött Dániába, férjhez ment egy nagyon kedves dán emberhez, és a boldogságukat tavaly egy kislány születése tette teljessé. Miután elolvastam a Gyereknevelés dán módra című könyvet (és <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/05/06/dan_modszer_a_gyereknevelesre" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ajánlót</a> is írtam róla), kiváncsi lettem, hogyan látja a könyvben leírtakat egy magyar anyuka. Erről is beszélgettünk, meg sok minden másról is.</strong></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Nekem még nincs gyerekem, és Magyarországon élek. Leginkább arra lennék kiváncsi, hogy milyen Dániában gyereket nevelni.</p>
<p><strong>Melinda</strong>: Nekem is csak egy van, és mivel ő Dániában született, nincs összehasonlítási alapom, hogy Magyarországon milyen lehet. Illetve egy minimális van, mert beszélgettem „sorstársakkal”, akik ugyanakkor voltak várandósak, mint én. Azt vettem észre, hogy itthon kicsit több az orvosi vizsgálat, ellenőrzés. Például nekem kint csak három ultrahangot csináltak, itthon akár havonta kérik a kismamákat ultrahangra. Az egyik magyarázat az lehet, hogy a dán egészségügy ennyivel lazább, mondván, <strong>„jól alakul ez a terhesség, minek állandóan ellenőrizgetni</strong>”, de lehet az is, hogy a magyar egészségügy akar túl biztosra menni. Hogy ne legyen belőle gond.</p>
<p>Nekem alapjában véve a szülést megelőzően viszonylag jók a tapasztalataim a dán rendszerről. Amikor kiderült, hogy gyermeket várunk, a háziorvosomhoz kellett elmenni, aki beutalt a nőgyógyászhoz, aki megerősítette a terhességet egy ultrahangos vizsgálattal. Utána, lehet, hogy a koromból kifolyólag, hiszen 38 leszek, még háromszor vissza kellett mennem, kéthetenként, hogy ellenőrizze, minden jól fejlődik-e. Egy barátnőmnek, aki nálam 10 évvel fiatalabb, csak egyszer kellett visszamennie. Ezek után már nem kellett többet a nőgyógyászhoz járnom, hanem helyette a szülésznőhöz, a <em>jordemorhoz</em>. Volt cukorterheléses vizsgálat és Down-szűrés, de az itthon is ugyanúgy van.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> A jordemor szülésznői feladatokat lát el. De van védőnői szerepe is?</p>
<p><strong>Melnda</strong>: Nem. A védőnőt <em>sundhedsplejerskének</em> hívják. Ő háromszor vagy négyszer jön a családokhoz. Először egy héten belül a szülés után, 10 nap múlva, aztán 2 hónap múlva, és fél év múlva is. Jöhetett volna még egyszer egy extra ellenőrzésre, de nálunk minden rendben volt. Egyéves korában pedig a háziorvos fogja majd megnézni a gyereket.</p>
<p>A jordemoroknak csak a terhesgondozásban van szerepe, illetve a szülésnél is ők segítenek. Ott nincs külön szülészorvos, csak akkor, ha valami komolyabb szituáció van. Én is ki voltam rendelve egy szülésznőhöz, és ő kísért végig. Nekem nagyon tetszett az, hogy hiába vagyunk a 21. században, neki ilyen hosszú, régimódi sztetoszkópja volt, felfújós kis vérnyomásmérője. Nagyon lelkiismeretes és kedves volt, a férjem, Tom jöhetett velem minden vizsgálatra. Bármilyen kérdést fel lehetett tenni. De gondolom, itthon is ez van.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/child-3268265_1920.jpg" alt="child-3268265_1920.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="494" height="329" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>Ez a cuki baba nem Melinda kislánya, hanem egy Pixabay-baby. </small></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Említetted, hogy magával a szüléssel nem voltak jók a tapasztalataid. Mesélsz erről?</p>
<p><strong>Melinda</strong>: Érdekesnek találtam, hogy nagyon igyekeztek minden minél természetesebbre hagyni, annak ellenére, hogy nekem gyógyszeresen kellett indítani. Már a 42. hét elején jártunk, méhösszehúzódást segítő pirulákat kaptam. Az első éjszaka rettenetes volt, Tom nem maradhatott bent a kórházban velem, ott voltam teljesen egyedül egy vajúdószobában. Másnap délután szükség volt egy burokrepesztésre, és később még oxitocint is kaptam. Ez az összes művi része a dolognak. De nekem összesen 30 órát kellett várni, mire a császár mellett döntöttek. Elkezdett a gyerek szívverése esni, nem használtak az oxitocincseppek. Amikor én ezt elmeséltem másoknak, senki sem értette, hogy várhattak eddig. Itt orvos végülis nem volt jelen, csak a szülésznők, abból is három volt a kétnapos vajúdás alatt. Végül a férjem jelezte, hogy talán nem kellene tovább várni, behívtak egy sebészt, aki elmagyarázta, hogy mik a császármetszés előnyei és hátrányai, későbbi mellékhatásai. De például a testvéremnél is négy napig tartott a szülés, igaz, hogy neki végül természetes úton született meg a kisfia. Nem tudom, hogy ezt a dán rendszer negatívumaként mondjam-e, vagy sem, de itt <strong>mindent megtesznek, hogy el lehessen kerülni a császárt.</strong> Magyar anyukáktól más élményeket hallottam, nem is tudom eldönteni, hogy mi a jobb.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Miután hazamentetek a kórházból, hogyan viselkednek a kismamával a kisbabával Dániában? Betartja a család és az ismerősök az egy hónapot?</p>
<p><strong>Melinda</strong>: Nincs ilyen, hogy egy hónap. A közeli család már másnap jött volna. Csak azért nem jöttek, mert külföldön voltak. De például Tom mostohaanyja már a harmadik napon jött. Magyarországon van ez a 6 hét, úgy hallottam, amikor szigorúan még az utcára sem viszik ki a gyereket. Mi a kislányommal már háromnaposan simán elmentünk vásárolni. <strong>Felöltöztettük a gyereket, tulajdonképpen nem volt semmi baja, most miért ne vihetnénk ki?!</strong> Kint ebből a szempontból kicsit lazábbak. Ha háromnapos, akkor háromnapos! Miért kellene egy anyukának bezárva lennie?! Amikor magyar ismerősökkel beszélgettem, bennük inkább meg volt az, hogy jobban féltették a kicsit. Hat hétig még a nagymama sem jöhetett, ami talán érthető is, hadd szokjon össze a kis család. Mi máshogy gondolkodtunk erről. Például az anyósom kéthetes korában látogatott meg minket, a sógoromék egy héttel később jöttek.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Amikor a dániai gyereknevelésről olvasok, sokan meg szoktak ütközni azon, hogy amikor a gyerekeket kirakják a levegőre aludni. Vagy amikor beül az anyuka egy kávézóba, és a babakocsi, meg benne a baba, kint marad a kávézó előtt.</p>
<p><strong>Melinda</strong>: Igen, ez érdekes, ilyet tényleg sokszor látni. Bevallom, én sosem hagynán őt kint. De egy fórumban egyszer valaki mutatott egy képet, amin az illető a teraszáról fotózta a közös kertben alvó gyereket. Az anyukája minden nap kitolja a babakocsit, és egy órára eltűnik. És az illető nem tudta, hogy most mit kellene csinálnia? Jelenteni valamilyen hivatalnak? A rendőrségnek? A Facebook-hozzászólók egy része szerint ezt teljesen felesleges jelenteni, a gyerek biztonságban van, mi baja lehetne ott, az anyukának is jár egy óra szabadidő. A gyereknek jó a szabad levegő. A csoport másik fele azt a nézetet vallotta, hogy ez felelőtlenség, mi van, ha egy beteg macska rámászik, mi van, ha jön valaki, aki eltolja a babakocsit. Ilyen szempontból megoszlanak a nézőpontok. De az tény, hogy nagyon sokszor látni a babakocsikat a kávéházak és a boltok előtt, míg anyuka bent van és kávézik vagy vásárol. Ez tényleg létező jelenség. (<a href="https://it.pinterest.com/pin/132996995218151178/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Kép forrása</a>)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/prams.jpg" alt="prams.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Mesélj még nekem arról, hogy milyen a dán rendszer! Te mint friss anyuka, meddig maradhatsz otthon? És maradhat-e otthon az apuka, ha szeretne?</p>
<p><strong>Melinda</strong>: Bevallom, hogy ez a rendszer Dániában számomra nagyon nehezen volt értelmezhető. Én a H&M-nél dolgozom, hivatalosan 9 hónapot tölthetek otthon a gyerekkel. Ez idő alatt kapok juttatást. Az első 5 hónapban megkaptam a teljes fizetésem, de valószínűleg csak azért, mert én már eleve részmunkaidőben dolgoztam. De a juttatás felső határa maximálva van. A következő 4 hónapban még a <em>kommunától</em> (közigazgatási egység) kapok gyermekgondozási díjat (<em>dagpenge</em>), ez majdnem ugyanannyi, mint a fizetésem volt. Utána elvileg vissza kellene mennem dolgozni. De van lehetőségem arra, hogy még 3 hónapig otthon maradhassak a gyerekkel, de akkor egy fillért nem kapok. Van még egy támogatás, amit minden 3. hónapban adnak, <em>børnepengének</em> hívják, ez háromhavonta 4400 korona. Ezt a gyerek 18. születésnapjáig utalják, de az összege egyre kevesebb lesz, ahogy nő a gyerek. Mi azt választottuk, hogy kérem azt a plusz 12 hetet. Az első kilenc hónapban tudtam egy kicsit félretenni, tudjuk kompenzálni, hogy három hónapig nem kapok fizetést.</p>
<p>A szülés után Tom egyből kapott 2 hét fizetett szabadságot, és ő is maradhatna otthon pár hetet, de az az én időmből veszne el. De pont ez a része annyira bonyolult volt, voltunk az én munkahelyemen és az övén is, és még így sem volt teljesen tiszta, hogyan lehet ezt megosztani. Szóval <strong>a szülés után automatikusan otthon maradhat az apuka, meg még arra is megvan a lehetősége, hogy további heteket legyen otthon.</strong> Ez abban az esetben érdekes, ha az anyuka szeretné minél hosszabb ideig szoptatni a kisbabát, mert akkor nem biztos, hogy az apuka ezt az időszakot ki tudja használni.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Ha visszamész dolgozni, tudsz-e ismét részmunkaidőt vállalni? És mi történik a babával?</p>
<p><strong>Melinda</strong>: A baba bölcsödés lesz, <strong>a legtöbb kisgyerek itt egyéves korától kezdve bölcsödébe jár</strong>. Mondjuk vannak, akik nem viszik bölcsödébe a gyereket, várják a második babát, vagy megengedhetik maguknak, hogy otthon maradjanak, de nagyon sok kisgyerek kerül bölcsibe 7-8 hónapos korban is akár a beszoktatás miatt. A bölcsödék fizetősek, hogy mennyit kell fizetni, az attól függ, hol lakik az ember. Egy drágább, „jobb” környéken lakó többet fizet, akár 3-4000 korona is lehet havonta a díj. Kedvezményt kaphat, aki munkanélküli. Nekik vagy csak feleannyit kell fizetni, vagy egyáltalán nem.</p>
<p>Engem visszavárnak a munkahelyemre. Én egyébként a várandósság hatodik hónapjától maradtam otthon, megbeszéltem a főnökömmel, hogy nem bírom tovább, állómunkát végeztem, könnyű fizikai munkának mondanám. Bár nagyon odafigyeltek mindenre, akkor is, ha az ember nem várt gyereket, például ha dobozokat kellett emelni, amiben ruhák voltak, akkor volt kis lift hozzá, kis emelőkaros, hogy azzal dolgozzunk. Amikor terhes lettem, még inkább figyeltek rám. Rám szóltak, hogy használjam a gépet, ne emelgessek semmit, üljek. A főnökömmel, amikor megbeszéltük, hogy mostantól már nem dolgozom, akkor meg is jegyezte, hogy ha jönnék vissza, akkor a munkahelyem ugyanúgy vár. Az állásom megvan. Úgy tudom, általában ez a hozzáállás, megőrzik a helyet a kismamáknak. Nekem szerencsém volt, mert <strong>elvileg az utolsó hónaptól lehet csak otthon maradni</strong>, a nyolcadik hónapig végig kell dolgozni, viszont nekem az orvosom is javasolta, hogy maradjak otthon, és a főnököm is elfogadta ezt a javaslatot. De hallottam olyanról, akit nem engedtek el, csak a kilencedik hónap elejétől. Egy kertészetben dolgozott ráadásul, meséte, hogy nagyon nehéz volt neki az az utolsó pár hónap. Volt egy másik magyar ismerősöm, neki egy kis takarítócége volt, és ő például nem engedhette meg magának, hogy elmenjen a kilencedik hónap előtt, mert akkor nincs bevétele, és utána nem kapott volna semmilyen juttatást. De ezek inkább kivételek, úgy gondolom, hogy a többségnek lehetősége vann otthon maradni, amikor már nem bírja. Amikor még a szülés előtt otthon voltam, ugyanúgy megkaptam a teljes fizetésemet. Nem volt semmilyen levonás, ilyen szempontból is ez egészen korrekt hozzáállás, úgy vélem.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> Amennyit te látsz a dán családokból, más az apukák hozzáállása a családjukhoz?</p>
<p><strong>Melinda</strong>: Én azt mondom, hogy hasonló. Nem lehet általánosítani, hogy a magyarok ilyenek, a dánok meg mind olyanok. Az én dán családom 3-4 olyan emberből áll, akinek belelátok az életébe. Ami érdekes, hogy mindegyikben van legalább egy elvált szülő, és patchwork családok jöttek létre. De azt látom, hogy a sógorom, a sógornőim is igyekeznek minél jobban kivenni a részüket a gyereknevelésben. Nem mondom, hogy minden dán család ilyen, de az én családomra egy rossz szót nem tudok mondani.</p>
<p><strong>Ezek a dánok:</strong> És azért volt olyan dolog, szokás, ami a kinti gyerekneveléssel kapcsolatos furcsa volt, vagy meglepett?</p>
<p><strong>Melinda</strong>: Most hirtelen semmi sem jut eszembe. Mondjuk a lazaságot lehetne említeni. Nem az, hogy ráhagyjuk a gyerekre a dolgot, vagy hogy elhanyagoljuk, hanem hogy talán kevésbé féltik a gyereket. Hagyják, hogy próbálja meg a dolgot, hát, maximum lesz rajta egy seb, az is be fog gyógyulni. Egy eltörött kéz is össze fog forrni. <strong>Nem féltik túl a gyerekeket,</strong> mondjuk velem ellentétben. Amit még kiemelnék, hogy a szülők próbálnak hitelesek lenni a gyerek szemében. Csak azt várják el tőle, amit ők is megtesznek, én ezt látom a családon. Ugyanazt mutatják, amit elvárnak tőlük. Remélem, hogy mi is ilyenek tudunk lenni majd.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Te neveltél gyereket Dániában vagy Skandinviában? Te mit tapasztaltál? Írd meg kommentben! </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Tetszett ez az interjú? Májusban a gyereknevelés a téma. Hogy ne mulassz el egy bejegyzést sem, lájkold a blog <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebook-oldalát</a> is!</strong></p>
</div>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F05%2F13%2Fdaniaban_nem_feltik_tul_a_gyerekeket%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F05%2F13%2Fdaniaban_nem_feltik_tul_a_gyerekeket%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F05%2F13%2Fdaniaban_nem_feltik_tul_a_gyerekeket%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Dániában nem féltik túl a gyerekeket"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/05/13/daniaban_nem_feltik_tul_a_gyerekeket#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13916218" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/child-3268265_1920.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/05/06/dan_modszer_a_gyereknevelesre
Dán módszer a gyereknevelésre?
2018-05-06T13:59:51+02:00
2018-05-06T13:59:51+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><strong>Még tavaly kértem meg egy régi tanítványomat, aki velem ellentétben Dániában lakik, ott neveli a gyerekét és a férje is dán, hogy írja meg a véleményét a <em>Gyereknevelés dán módra</em> című könyvről. Elolvasta a könyvet, azt mondta rá, hogy rendben van, teljesen korrekt, ők is hasonlóan élnek, köszönik, boldogok így. Csak erről nem lehet semmi különöset írni. Szóval anyák napja alkalmából az én véleményemet fogjátok olvasni a könyvről.</strong></p>
<p>A könyv eredetije 2014-ben jelent meg, akkor még magánkiadásban. Egyik szerzőjének, az amerikai Jessica Joelle Alexander dán férje van, és két gyermekükkel együtt sok időt töltöttek Dániában. Az amerikai és dán kultúra különbségeit élethelyzetéből adódóan a gyermeknevelés kapcsán vette észre, ezekre rácsodálkozva kezdte el keresni a dán módszer lényegét. A kutatásában bevonta Iben Dissing Sandahlt is, aki dán pszichoterapeuta, és aki szerint nem létezik olyan, hogy dán módszer. Kettejük kutatásának gyümölcse ez az egy nap alatt elolvasható kötet, amelynek kettős nézőpontja van: Jessica lelkesen és mindenre rácsodálkozva írja le dániai tapasztalatait, míg Iben szakmai alapossággal támasztja alá az érveket. Könnyű és érdekes olvasmány ez a könyv, mégis, a végén 20 oldalnyi jegyzet segíti a további szakirodalom megtalálását.</p>
<p>A könyvet 2016-ban újra kiadták, ekkor már a Penguin Random House, akik minden bizonnyal megsejtették, hogy az utóbbi időben útjára indult hyggeőrület oldalhajtásaira is érdemes lesz odafigyelni. Logikus gondolat: ha a dánok évtizedek óta jóldokumentáltan boldogok, akkor minden bizonnyal a gyerekneveléshez is értenek. Magyarul egy évvel később, 2017-ben jelent meg a könyv a HVG Könyvek kiadónál, Szakács Szilvia fordításában, dr. Vekerdy Tamás utószavával.</p>
<p>Ezen az utószón érdemes talán elidőzni egy kicsit. Vekerdy évek óta dicséri a dán oktatási rendszert, erről a könyvről is azt írja, hogy „tarsd be minden szavát, és boldog gyereked lesz!” És a könyv olvasása közben gyakran éreztem, hogy kitűnő választás volt őt megkérdeni az utószó megírására, mert a leírtak szelleme összhangban áll Vekerdy életmúvével.<img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/gyerekneveles_dan_modra.jpg" alt="gyerekneveles_dan_modra.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="280" height="374" /></p>
<p>De miről is szól a dán módszer? Mindössze 6 kulcsszóval megfogalmazható (hogy mennyire amerikai ez a könyv a dán szellemiségén túl, mutatja, hogy az angol kulcsszavak összeolvasva a <a href="https://www.penguinrandomhouse.com/books/539377/the-danish-way-of-parenting-by-jessica-joelle-alexander-and-iben-dissing-sandahl/9780143111719/">PARENT</a> szót adják ki) Játék – hitelesség – átkeretezés – empátia – ultimátumok nélküli nevelés – együttlét és hygge. </p>
<p>A <strong>játék</strong> – Vekerdy szavival élve a szabad játék – elengedhetetlen feltétele a fejlődésnek és a jóllétnek. Itt főleg a szabadban eltöltött spontán játékra kell gondolni. (A játék fontosságáról hallhatunk még a jövőben is: a dán szerző, Iben <a href="http://thedanishway.com/new-book-play-the-danish-way/">új kötete</a> júniusban jelenik meg a témáról. )</p>
<p>A <strong>hitelesség</strong> – itt a szülők példamutatásáról esik szó, a belső iránytűről. Semmi bonyolultságra nem kell gondolni, csak hogy ne várjunk el a gyermektől olyat, amit mi nem tennénk meg, vagy ne dicsérjük meg csupán a létezéséért, hanem a fejlődésére, a folyamatokra, a nyitott gondolkodás fontosságára hívjuk fel a figyelmét.</p>
<p>Az <strong>átkeretezés</strong> segít relativizálni a negatív eseményeket is. Egyszerű példákat olvashatunk itt is: ha esik az eső, gondoljunk arra, hogy milyen jó, hogy nem aznap vettünk ki szabadságot. Vagy hogy milyen jó, hogy nálunk van az esernyő. Ezt a gondolkodást <em>realista optimizmusnak</em> nevezik a könyvben, és érdemes lenne nem csak szülőknek megtanulniuk.</p>
<p>Az <strong>empátiával</strong> kapcsolatban sok megoldási javaslatot olvashatunk arra a helyzetre, amikor a játszótéren egy gyerek odamegy egy másikhoz, és elveszi a játékát. Magyarországon erre a szülők – kisgyerekes ismerősim elmondása alapján – agresszóval vagy elkeseredéssel válaszolnak, de a könyv más alternatívákat kínál. Nem fogom elmondani a megoldási javaslatokat, de azt vallja, hogy a szülő felelőssége már a gyereke kis korában is, hogy megtanítsa neki az empátia alapjait.</p>
<p><strong>Ultimátumok nélküli nevelés</strong> – kivel nem történt meg az, hogy az édesanyja vagy az édesapja azzal fenyegette, hogy nagy baj lesz, ha ezt vagy azt megtesszük? És ki nem incselkedett volna a szülőjével ezek után? A szerzők szerint az effajta ultimátumok rombolók, mert csorbulhat általa a szülői tekintély. Ehelyett azt javasolják, hogy inkább a gyerek szintjén és lehetőség szerint humorral elmagyarázni, miért nem jó az általa végzett cselekvés. Egy rövid példa a könyvből: „Hogy a gyerekeket evésre biztassák, a dán szülők gyakran azt mondják:</p>
<p>- Ha ezt megeszed, nagy és erős leszel. Szeretnél nagy és erős lenni? – majd megkérik a gyerekeket, hogy feszítsk meg az izmaikat, milyen erősek, és biztosítják őket, hogy erejüket a zöldségekből és az egészséges ételekből nyerik. Ez sokkal gyakrabban beválik, mint gondolnánk.” (119. o.)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/divorce-156444_1280.png" alt="divorce-156444_1280.png" class="imgnotext open-in-modal" width="407" height="291" /></p>
<p><strong>Együttlét és hygge</strong> – a könyv utolsó eleme a családdal töltött idő fontosságára hívja fel a figyelmet. A hyggéről már sokat olvashattunk a <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2017/11/08/ezekadanok_blog_hu_boldogsag">blogon</a> és máshol is, a gyereknevelés szempontjából talán azért érdekes mindez, mert ha gyakran együtt van a család, hasznos készségeket sajátíthatnak el a gyerekek. A könyv alapján úgy tűnik, hogy a magyar összejövetelek hangulata inkább az amerikaiakhoz hasonlít (sok stressz, konyhában fáradozó hős anya/nagymama, rokoni látogatás után egynapos romeltakarítás és a politikából induló, majd személyeskedő veszekedések utáni sebnyalogatás), ezért érdemes elolvasni a könyv utolsó fejezetét is, ahol tippeket olvashatunk a kellemesebb együttlét eléréséhez.</p>
<p><strong>Hogy milyen ez a könyv összességében?</strong> Semmi különös. Nem gyullad ki tőle az ember feje fölött az a bizonyos villanykörte. Könnyed és kellemes olvasmány, igazán <em>hyggelig</em>. De elő fogom majd venni, amikor gyerekem születik, átlapozom majd a dackorszakban is, vagy ha le kell magam nyugtatni egy családi ünnepség után. Ez azért jelent valamit.</p>
<p>Angolul értőknek pedig ajánlom a könyv honlapját: nagyon kellemes és inspiráló. <a href="http://www.thedanishway.com">www.thedanishway.com</a></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Tetszett ez a bejegyzés? Látogass vissza a blogra a májusi hétvégéken, a téma folytatódik </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Olvastad a könyvet? Egyetértettél vele? Nem? Megírod kommentben? </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Ne felejts e követni a <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebookon!</a> Májusban anyákról, gyerekekről, gyereknevelésről, oktatásról és hyggéről lesz szó. </strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F05%2F06%2Fdan_modszer_a_gyereknevelesre%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F05%2F06%2Fdan_modszer_a_gyereknevelesre%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F05%2F06%2Fdan_modszer_a_gyereknevelesre%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Dán módszer a gyereknevelésre?"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/05/06/dan_modszer_a_gyereknevelesre#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13895270" border="0" /></a><br /></p>
gyerek
gyereknevelés
dánok
hygge
dán_módszer
könyvasjánló
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/gyerekneveles_dan_modra.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/04/28/dan_is_meg_nem_is_dan_a_bajos_schleswig
Dán is, meg nem is dán - a bájos Schleswig
2018-04-28T15:27:12+02:00
2018-04-28T15:27:12+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p>Van Németországnak egy édes, északi kis csücske, Schleswig-Holstein, ami nagyon kedves a szívemnek. Hát persze, hogy azért, mert ott is vannak dánok! Összegyűjtöttem, mi ebben a vidékben olyan különleges.</p>
<p>A németországi Schleswig-Holstein tartomány a mai dán határtól egészen Hamburgig nyúlik el. Ez az a vidék nemcsak a mai jütlandiak és dánok otthona volt a bronzkortól kezdve, hanem a frízeké és a szászoké is, sőt egy szláv nép, az abodritek is laktak itt. 811-től egészen a tizenkilencedik századig az Ejder folyó képezte a természetes határt a dán területek és hol a karolingok, a Német-Római Császárság, hol a német hercegség, Holstein között. Az ezernyolcszázas éveket aztán folytonos konfliktusok jellemezték a Dán Királyság és Poroszország között. A háborúskodásnak 1864 októberében a bécsi béke vetett véget, ekkor Dánia - nem túl boldogan - lemondott igényéről Schleswig, Holstein és Lauenburg hercegségeire. Ezzel jelentős dán népesség került kisebbségi helyzetbe. A helyzet csak 1920-ban változott meg, amikor népszavazással döntötték el a helyiek a máig érvényben lévő határokat.</p>
<p>A közel 100 éve kialakult határ nem jelentette azt, hogy a Németországban maradt dánok ne kerültek volna nehéz helyzetbe. Eleinte tudatosan és erőszakosan szerették volna őket asszimilálni, nem nézték jó szemmel, ha valaki dánul beszélt. A helyzet az 1955-ös Bonn-Koppenhága Nyilatkozattal változott meg. A megegyezés széleskörű kisebbségi jogokat biztosít a dánoknak (és a határ túloldalán rekedt körülbelül 15-20.000 németnek is). A kedvencem a dánság megfogalmazásának kritériuma: az dán, aki dánnak mondja magát, vagyis önbevallás alapján sorolhatja magát valaki a kisebbségbe, és sem iratokkal, sem mondjuk nyelvtudásával nem kell bizonyítania ezt.</p>
<p>2018-ban körülbelül 50 dán nyelvű óvoda, 46 általános iskola és 2 gimnázium (a Duborg-Skolen Flensburgban és az A.P.Møller Skole Schleswigben) működik, de van dán nyelvű újság (Flensborg Avis) és dán egyház is. Amikor a szakdolgozatomat írtam, végzős gimnazistákat kérdeztem meg, miért ragaszkodnak a dán nyelvű oktatáshoz. Az elvárható válaszokon túl (hagyománytisztelet, családi háttér) meglepő válaszokat is adtak: gyakran úgy érzik, a dán okatási intézmények szabadabbak és innovatívabbak, mint az átlagos német iskolák, ráadásul a két gimnáziumban szerzett érettségijükkel Dániában teljes jogú dánként tanulhatnak tovább.</p>
<p>De hogy mit érdemes megnézni ezen a kettős-kultúrájú vidéken? Ha délről érkezik az ember, érdemes pár órát eltölteni a tartomány egyik névadó városában, Schleswigben. A körülbelül 24.000-res városka Szent Péterről elnevezett templomában található úgynevezett Bordesholm-oltár, amely egy 16. századi fafaragott mestermunka Hans Brüggemans műhelyéből. (Képek forrása: wikipedia common)<br /><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/bordesholmer_altar_schleswig_jm23511.jpg" alt="bordesholmer_altar_schleswig_jm23511.jpg" class="imgnotext" width="226" height="312" /><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/schleswig_suderdomstra_e_dom_in_bordesholmer_altar_02_ies.jpg" alt="schleswig_suderdomstra_e_dom_in_bordesholmer_altar_02_ies.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="491" height="327" /></p>
<p>Érdemes elidőzni egy délutánt a Glücksburg-kastélyban is, amely a Schleswig-Holstein-Sonderburg-Glücksburg család otthonálul szolgált. Ez a család adja a jelenlegi dán és norvég királyi család tagjait, de a korábbi görög, és a jelenlegi angol királyi családdal is rokoni kapcsolatban állnak (Fülöp herceg, II. Erzsébet férje Görögország és Dánia hercege is.) Fotó: wikipedia</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/schloss_glucksburg_an_der_ostsee_2.jpg" alt="schloss_glucksburg_an_der_ostsee_2.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="476" height="268" /></p>
<p>Glücksburg városkája is a Flensburg fjord partján található, csakúgy, mint a német tengerészeti bázis és haditengerészeti iskola is (Marinschule Mürwik). A katonai jelenlét egészen furcsa helyzeteket eredményez olykor: amikor a határ túloldalán, a fjordparton laktam, volt hogy reggel egy partot fürkésző helikopter rotorjának a hangjára ébredtem, de láttunk éppen felbukkanó tengeralattjárót is.</p>
<p>A vidék központja persze Flensburg/Flensborg. Ez az a város, amit megneveznék, ha azt kellene megmondanom, hová szeretnék külföldön költözni. Nem csak a dán múltja miatt, hanem mert messze az egyik legélhetőbb város, ahol valaha jártam. Körülbelül 90.000 lakója van, és a róla elnevezett fjord végpontjában helyezkedik el. A hozzá legközelebbi város is csak majdnem 50 km-re fekszik, szóval a városi lét minden fontos elemét magán hordozza. A környékbeli dánok ide járnak fogászatra (mert sokkal olcsóbb), és bevásárolni is (nagyobb és más a választék, mint Dániában), különösen alkoholt, ami szintén olcsóbb, mint a határ túloldalán. (Tudom, a svédek meg Dániába járnak át ugyanezért.) Fotó: Andrew Burgess<img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/flensburg-flensburg_andrewburgess.jpeg" alt="flensburg-flensburg_andrewburgess.jpeg" class="imgnotext open-in-modal" width="532" height="398" /></p>
<p>A város őrzi a gyarmati idők nyomait: egykor vitorlás hajókat építettek itt, és még ma is működik a hajógyár, főleg kompokat állítanak elő. A gyarmati idők dicsőségét ma a rummúzeum őrzi. A 18. századi kereskedő családok az egykori dán nyugat-indiai szigetekkel (St. Croix, St. Thomas és St. John, a mai Karib térségben) kereskedtek, rumot és cukrot importáltak, finomítottak és adtak tovább. A városban körülbelül 200 rumház működött, amiből mára 2 maradt meg, a Johannsen és a Braasch nevet viselők. Ez utóbbiban érdekes és interaktív múzeum működik, ahol nekem is volt szerencsém kipróbálni „észak folyékony aranyát”. <a href="http://www.braasch.sh/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Kép forrása</a></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/standbild_braasch-film-385.jpg" alt="standbild_braasch-film-385.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="549" height="308" />A város két hagyományát ügyesen ötvözi a Rumregatta, idén már harmincnyolcadik alkalommal vitorláznak a múlt tiszteletére. És persze nem lehet befejezni úgy egy Schleswigről szóló bejegyzést, hogy nem ejt szót az ember Flensburg kézilabdacsapatáról. Sportőrülteknek kötelező elmenni egy meccsre!</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Tetszett ez a bejegyzés? Olvasd el az előző, Dánia <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/02/03/www_ezekadanok_blog_hu_10" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Dánián kívül eső részeit </a>bemutató részeket is! </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Vagy lájkold a blog <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebook-oldalát</a>! </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Májusban az anyákról és a gyerekekről lesz szó, vagyis a dán gyereknevelésről. Térj vissza az oldalra, ha érdekel! </strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F04%2F28%2Fdan_is_meg_nem_is_dan_a_bajos_schleswig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F04%2F28%2Fdan_is_meg_nem_is_dan_a_bajos_schleswig%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F04%2F28%2Fdan_is_meg_nem_is_dan_a_bajos_schleswig%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Dán is, meg nem is dán - a bájos Schleswig"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/04/28/dan_is_meg_nem_is_dan_a_bajos_schleswig#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13877858" border="0" /></a><br /></p>
ajánló
rum
dánok
Schleswig
Flensburg
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/bordesholmer_altar_schleswig_jm23511.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/04/15/dania_balatonja_a_csodalatos_bornholm
Dánia Balatonja, a csodálatos Bornholm
2018-04-15T15:29:54+02:00
2018-04-15T15:29:54+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p>Gyenge asszociáció Bornholm szigetét összekötni a Balatonnal, de számomra mégis evidens. Mindkét hely gyönyörű és sok belföldi turista megy oda biciklizni. De mi mást érdemes még tudni erről a varázslatos dán szigetről?</p>
<ol><li>Bornholm a Balti-tengerben fekszik, sokkal közelebb a tőle északra fekvő Svédországhoz, mint Dániához. Közigazgatási szempontból a fővárosi régió részét képezi, de ezer szállal kötődik Svédországhoz is. Hogy csak egy konkrét példát hozzak, az áramot is Svédországból kapják. Egy másik példa a megközelítés: ha az ember nem repülővel érkezik a legnagyobb város, Rønne repterére (fél óra alatt Koppenhágából), akkor úgy jár a legjobban, ha a koppenhágai főpályaudvarról (Hovedbanegård) busszal megy a svéd városkába, Ystadba, és onnan elkompol a szigetre. Ez az út körülbelül három órát vesz igénybe.(Kép forrása: wikipedia)<img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/f_rgeforbindelser_fra_bornholm.jpg" alt="f_rgeforbindelser_fra_bornholm.jpg" class="imgnotext" width="317" height="294" /></li>
<li>Mivel a sziget a tenger közepén fekszik, az elmúlt kicsit több, mint egy évezredben gyakran cserélt gazdát kiemelt stratégiai fontossága miatt. Általában Dániához tartozott, de néha elzálogosították Lübecknek (1525), néha elfoglalta Svédország (1658-ban), a második világháborúban megszállták a németek (1940). 1945 tavaszán a náci helyőrségi parancsnok nem volt hajlandó kapitulálni, ezért a szovjet hadsereg ostrom alá vette a szigetet. A bombázásokban a katonákon kívül 10 civil is megsérült. A németek által felépített erődítményeket sosem kellett használniuk, de a mai napig látogathatók. Csakúgy, mint Hammershus, egy középkori erőd romja, ami Észak-Európa legnagyobbja a maga nemében. (Kép <a href="https://www.visitdenmark.dk/da/danmark/natur/ferie-pa-bornholm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrása</a>)<img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/hammershus_credit_semko_balcerski.jpg" alt="hammershus_credit_semko_balcerski.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></li>
<li>Bornholm szigetén kicsivel kevesebben, mint 40.000-ren laknak. Az általuk beszélt nyelv a dán egy dialektusa, de nagyon különleges. Például csakúgy, mint a németben (vagy az izlandiban vagy némely norvég nyelvjárásban) három nemet használnak, és a kiejtés is jelentősen eltér a dántól. A svédek azt szokták mondani, hogy számukra ez a dialektus sokkal jobban érthető.</li>
<li>Beszélni a helyiekkel leginkább akkor lehet, ha az ember nyaralni indul Bornholmra. A nyári hónapok alatt több tízezer turista is érkezhet a szigetre, akik a látványosságok mellett leginkább aktív pihenéssel töltik az idejüket. Népszerűek a vízi sportok (van például rangos vitrolásversenyük), de a biciklizés is. A szigeten <a href="https://teambornholm.dk/dine-oensker/cykelferie/%20" target="_blank" rel="noopener noreferrer">235 km-nyi bicikliút</a> várja az embert. Érdekesség, hogy a sziget partvonalán kanyargó utak a régi vasútvonalak helyett lettek kialakítva. (Kép <a href="https://www.visitdenmark.dk/da/danmark/natur/ferie-pa-bornholm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrása</a>)<img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/rogeri_sykkelskilt_bornholm.jpg" alt="rogeri_sykkelskilt_bornholm.jpg" class="imgnotext" /></li>
<li>Biciklizés közben érdemes útba ejteni az egyik jellegzetes körtemplomot is. Ezek a középkori eredetű, erődítménynek is beillő templomok a sziget stratégiai fontosságú pontjain állnak – négy van belőlük, minden égtáj felé egy. Engem meglepett, hogy a szigeten szokatlanul sok templom található (körülbelül 50), és számos vallásnak is megvan a maga imahelye.(Kép <a href="https://www.visitdenmark.dk/da/danmark/natur/ferie-pa-bornholm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrása</a>)<img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/round_church_oesterlars_credit_woco_thomas_hoeyrup_christensen.jpg" alt="round_church_oesterlars_credit_woco_thomas_hoeyrup_christensen.jpg" class="imgnotext" /></li>
<li>Nem csak az egy főre jutó templomok száma különleges, hanem hogy Bornholmon megterem a füge. Mindez annak köszönhető, hogy a szigeten nagyon magas a napsütéses órák száma, majdnem százzal több, mint Dánia többi részén. A csapadékos napok száma is itt a legalacsonyabb.</li>
<li>A szigetről kapta a nevét egy nálunk kevésbé ismert fertőző betegség. A pleurodynia epidemica „egy akut lázzal járó betegség, mely jelentős izzadással, mellkasi és hasi fájdalommal jár”. A járvány egyik kitörése során írta le a betegség tüneteit és lefolyását egy dán orvos, Ejnar Sylvest 1933-ban. (Forrás: <a href="http://www.webbeteg.hu/cikkek/fertozo_betegseg/2653/pleurodynia-epidemica-myalgia-epidemica-bornholm-betegseg" target="_blank" rel="noopener noreferrer">webbeteg</a>)</li>
<li>Persze mást is elneveztek Bornholmról, például egyfajta füstölt heringet, ami a Sol over Gudhjem nevű szendvics klasszikus alapanyaga. (A név jelentése: Nap Gudhjem felett. Gudhjem egy 700 fős halászváros a sziget északi részén.) A szendvics alapjában véve egy klasszikus smørrebørd, de a rozskenyérre (vagy mellé) vaj, füstölt hering, nyers tojássárgája, hagyma vagy póréhagyma, esetleg retek kerül. Ha ezt a fogást nem is próbálná ki mindenki feltétlenül, a füstölt heringet érdemes megkóstolni, a sziget híres a halászatáról és a füstölésről. is (A kép <a href="https://www.visitdenmark.dk/da/bornholm/aktiviteter/kulinariske-bornholm" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrása</a>)<img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/culinary-specialties-on-bornholm.jpg" alt="culinary-specialties-on-bornholm.jpg" class="imgnotext open-in-modal" /></li>
<li>Bornholm még egy szempontból egyedülálló a dánok számára. Itt találták meg ugyanis az ország egyetlen dinoszauruszmaradványait! A magyarázat egyszerű: a kréta- és jurakorban a mai Dánia teljes területét tenger borította, és ez alól csak Bornholm volt kivétel. Az első maradványokat (fogakat, és talán egy lábcsontot) 2000-ben találta egy geológushallgató, de 2004-ben megkövesedett, lábnyomokat is találtak. Úgy gondolják, hogy ezek az állatok 140 millió évvel ezelőtt éltek, és talán tollaik is voltak. így nézhetett ki egy Dromeaosaurides bornholmiensis: <img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/bornholminsis_250px.gif" alt="bornholminsis_250px.gif" class="imgnotext" width="285" height="189" />(Kép <a href="http://www.123abc.dk/DepotAdgang/DinoLand/BornholmDinoer.asp" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrása</a>.)</li>
<li>Sokat lehetne még mesélni Bornholmról. Az aktív pihenésre vágyók és a kultúraszeretők is egyaránt megtalálhatják itt a számításukat. Itt található például Dánia legrégebbien működő <a href="http://www.bornholmsteater.dk/sekundaer-menu/forside.aspx" target="_blank" rel="noopener noreferrer">kőszínháza</a>, de meglátogathatunk kőfejtőket, <a href="https://infobornholm.dk/opalsoen-krystalsoen-og-sibirien/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">tengerszemet</a> és vaskori <a href="http://www.bornholmsmuseum.dk/udforsk/bornholms-historie/arkaeologi/rispebjerg.aspx" target="_blank" rel="noopener noreferrer">napszentélymaradványt</a> is. Mégis, az egyik legnépszerűbb műzeum a sziget közepén fekvő <a href="http://naturbornholm.dk/top/forside.aspx" target="_blank" rel="noopener noreferrer">NaturBornholm</a>, ahol például megtekinthető 14 európai bivaly. Bár ezek az állatok hivatalosan kihaltak az első világháború idején, az állatkertekben lévő példányok szaposrításával sikerült megmenteni őket. Mára 3000 példányuk él, és ők tekinthetők a legnagyobb testű európai emlősnek. Csak a tavalyi évben <a href="https://www.fyens.dk/indland/Polsk-bison-skal-sprede-sine-gener-paa-Bornholm/artikel/3146094" target="_blank" rel="noopener noreferrer">100.000</a> turista volt rájuk kíváncsi. (Kép <a href="https://www.fyens.dk/indland/Polsk-bison-skal-sprede-sine-gener-paa-Bornholm/artikel/3146094" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrása</a>) <img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/bivaly.jpg" alt="bivaly.jpg" class="imgnotext" /></li>
</ol><div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Érdekesnek találtad ezt a bejegyzést? </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Kövess a <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebookon</a>, ha szeretnél Dániával kapcsolatos érdekességeket olvasni. </strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Vagy olvasd el ennek a sorozatnak az első két részét <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/03/16/10_erdekesseg_gronlandrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Grönlandról</a> és a <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/03/25/a_feroer-szigetek_10_csodaja" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Feröer-szigetekről</a>. </strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F04%2F15%2Fdania_balatonja_a_csodalatos_bornholm%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F04%2F15%2Fdania_balatonja_a_csodalatos_bornholm%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F04%2F15%2Fdania_balatonja_a_csodalatos_bornholm%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Dánia Balatonja, a csodálatos Bornholm"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/04/15/dania_balatonja_a_csodalatos_bornholm#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13836374" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/f_rgeforbindelser_fra_bornholm.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/03/25/a_feroer-szigetek_10_csodaja
A Feröer-szigetek 10 csodája
2018-03-25T15:40:54+02:00
2018-03-25T15:40:54+02:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p>A Dán Királysághoz tartozó Feröer-szigetek természeti szépségeit talán még nem ismerik annyian, mint Izlandéit, de aki vonzódik az északi tájakhoz, az óceán kékjének és a fű zöldjének a találkozásához, és nem fél a viszontagságos időjárástól, egyszer mindenképpen látogasson el oda. 10 érv, miért érdekesek a Feröer-szigetek.</p>
<p>1. A 18 szigetből álló csoport valahol Skócia és Izland között helyezkedik el az óceánban. Repülővel Koppenhágából vagy Londonból érdemes megközelíteni, de mehetünk hajóval is. Így három nap alatt érünk oda Észak-Dániából. A szigetcsoport jogilag a Dán Királyság része, de 1948 óta széles körű autonómiával bír. Ez azt jelenti, hogy például küldenek két képviselőt a dán parlamentbe, de saját parlamentjük is van. Ez a Løgting, amely egy 36 éves megszakítást leszámítva 900 óta folyamatosan működik. (Képek forrása: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Fer%C3%B6er#%C3%81llamszervezet_%C3%A9s_k%C3%B6zigazgat%C3%A1s" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Wikipedia) </a></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/feroer_terk.png" alt="feroer_terk.png" class="open-in-modal imgleft" width="243" height="208" style="margin-right: 5px;" /></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/feroer_terk2.gif" alt="feroer_terk2.gif" class="imgnotext" width="196" height="211" />2. A szigetek már a 6. századtól lakottak. Eredetileg ír szerzetesek voltak az első lakók, ők hozták magukkal a juhokat is, amiről a szigetek a nevüket kapták. A vikingek a 9. században érkeztek, és a szigetek fontos kikötőnek számítottak útban Izland felé. A középkorban norvég fennhatóság alá tartoztak, de az 1380-as dán-norvég perszonálunió révén Dánia is a képbe került. Amikor az 1814-es Kieli békét követően Norvégia Svédországhoz került, a szigetek továbbra is Dánia részei maradtak. A szigetlakóknak külön nyelvük van, bár harmadik osztáytól dánt is tanulnak az iskolában. A feröeri nyelv az izlandira és a norvégra hasonlít leginkább, és álltólag nem tartozik az egyszerűen megtanulható nyelvek közé.</p>
<p>3. A szigeteken körülbelül 50.000 feröeri él, közülük nagyjából 13.000-ren a fővárosban, Tórshavnban. A város nevének jelentése Thor (isten) kikötőj.e Tinganes félszigetén fekszik, és 850 környékén alapították, így Észak-Európa egyik legrégebbi fővárosa. Azt mondják, aki arra jár, érdemes megnéznie az 1580-ban épített Skansin erődöt, amely eredetileg a kalózok ellen épült, és amelynek bájos világítótornya igazi fotótémát kínál. (Kép forrása: <a href="https://commons.wikimedia.org/wiki/File:T%C3%B3rshavn_skansin_8.jpg" target="_blank" rel="noopener noreferrer">wikimedia</a>)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/torshavn_skansin_8.jpg" alt="torshavn_skansin_8.jpg" class="imgnotext" width="527" height="351" />4. Ha már építészet, nem lehet elmenni szó nélkül a 17 lakott sziget fűtetővel borított, színesre festett házai mellett. (Kép forrása: <a href="http://www.erdekesvilag.hu/szines-es-festoi-falvak-a-faroe-szigeteken/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Érdekes világ)</a> </p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/futeto.jpg" alt="futeto.jpg" class="imgnotext" width="523" height="348" />5. Azt is <a href="http://utikritika.hu/dania/feroer-szigetek/latnivalok">olvastam</a>, hogy bár festőiek a sziget útjai, közlekedési lámpából mindössze 3 működik, azok is a fővárosban. (Kép forrása: <a href="http://dontstopliving.net/backpacking-in-the-faroe-islands-exploring-gjogv-on-eysturoy-island/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">dontstopliving.net</a>)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/feroch.jpg" alt="feroch.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p>6. A szigetek vulkanikus eredetűek, de a folyton fújó szél és a tenger jellegzetes alakúra formálta őket. A szigetek egyik oldala mindig meredek és sziklás (az ott fészkelő madarak nagy örömére), a másik oldal szélcsendesebb, lankásabb és nagyon-nagyon zöld. (Kép forrása: <a href="http://megicaleurope.blog.hu/2018/01/19/a_csoda_letezik_feroer-szigetek?token=7da5a994075b673133c8aec1909f83e8" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Megical Europe blog</a>)</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/megical.jpg" alt="megical.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="524" height="393" />7. A sok zöld fű haszonélvezői a birkák. És nem elég, hogy róluk nevezték el a szigeteket, de még a térképre is ők rakták fel! Szó szerint. 2016-ig a Feröer-szigetekről nem volt elérhető Google Street View. A helyiek ekkor megunták a várakozást, és egy Durita Dahl Andreassen nevű hölgy felszerelt 5 birkát egy-egy 360 fokos kamerával, létrehozva ezzel a <a href="https://www.washingtonpost.com/video/other/sheep-view-360-how-the-faroe-islands-were-added-to-google-street-view/2017/11/07/6b32cd5a-c374-11e7-9922-4151f5ca6168_video.html?utm_term=.f8c14acc9237">Sheep View-</a>t. A hír persze hamar bejárta a világot, és a Google is lépett. Ma már virtuálisan is <a href="https://www.google.hu/maps/@62.0094585,-6.7727751,3a,75y,122.39h,92.15t/data=!3m7!1e1!3m5!1stI0CWg3VANXcEFWtXiR6eQ!2e0!6s%2F%2Fgeo0.ggpht.com%2Fcbk%3Fpanoid%3DtI0CWg3VANXcEFWtXiR6eQ%26output%3Dthumbnail%26cb_client%3Dmaps_sv.tactile.gps%26thumb%3D2%26w%3D203%26h%3D100%26yaw%3D73.125%26pitch%3D-12.958333%26thumbfov%3D100!7i13312!8i6656">körül tudunk nézni</a> a szigeten.</p>
<p>8. A szép természeti környezetbe beletartozik a sziget gazdag élővilága is, különös tekintettel a madarakra. Élnek arra többek között <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Vill%C3%A1s_viharfecske">viharfecskék</a> és <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Fekete_lumma">fekete lummák</a> is, de a leghíresebbek és legcukibbak kétségkívül a lundák. (Kép forrása: <a href="http://people.inf.elte.hu/viataai/webfejl/galeria.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Lunda. A legszínesebb északi madár)</a></p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/lunda4.jpg" alt="lunda4.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="527" height="395" />9. Az is egy különös sajátossága a szigetnek, hogy akármelyik pontját nézzük is, biztos, hogy a tenger <a href="http://utikritika.hu/dania/feroer-szigetek/latnivalok">maximum 5 km-nyire</a> található.</p>
<p>10. Ha a Feröer-szigetekről esik szó, gyakran szóba kerül, hogy a szigetlakók delfineket és bálnákat gyilkolásznak. Nagyon nehéz ennek a gyakorlatnak a jogosságát egy kontinens közepéről megítélni, de maguk a feröeriek három érvet szoktak felhozni a védelmük érdekében. Az egyik, hogy a birkahúson kívül elég nehezen tudnak más fehérjeforráshoz jutni a szigeten, hiszen mindenből importra szorulnak. Másrészt kifejezetten figyelnek arra, hogy ne öljenek meg veszélyeztetett fajokat. Harmadrészt ezeket az alkalmakat tradícióként és nem élvezetként fogják fel. Hagyományosan ha beúszott egy bálna valamelyik sziget közelébe, akkor a szigeten lakók abbahagyták a munkájukat, és mindenki sietett, hogy feldolgozzák az elejtett állatot. A húst gondosan osztották el, figyelve arra, hogy jusson a betegeknek, időseknek, rászorulóknak is. Manapság persze a hagyomány átalakulóban van, részben a természet védelme miatt, de az is fontos adalék, hogy annyira megnőtt az állatokban lévő higany szintje, hogy sokaknak kifejezetten nem ajánlott például bálnahúst fogyasztani.</p>
<p>+1 Egy Feröer-szigetekről szóló posztot nem lehet a <a href="http://www.fsf.fo/Default.aspx?ID=1048">focicsapatuk</a> említése nélkül zárni. A csapat 1988-ban csatlakozott a FIFÁ-hoz, és 1990 óta folyamatosan részt vesznek Európa- és Világbajnokságokon. Rögtön 1990-ben legyőzték 1-0-ra az osztrák válogatottat, a gólszerző Torkil Nielsen egy helyi építővállalat üzletkötője volt. 1991-ben megépült az ország első stadionja, a Toftir Stadium, 2000-ben pedig a második, a Tórsvøllur Stadium. </p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Tetszett a bejegyzés? Kövess a <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok">Facebookon</a> is, hogy ne maradj le a többiről.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Olvasnál Grönlandról? <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/03/16/10_erdekesseg_gronlandrol" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Itt</a> megteheted. </strong><strong></strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Voltál már a Feröer-szigeteken? Neked hogy tetszett? Írd meg kommentben!</strong></p>
</div>
<p style="text-align: left;"> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F03%2F25%2Fa_feroer-szigetek_10_csodaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F03%2F25%2Fa_feroer-szigetek_10_csodaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F03%2F25%2Fa_feroer-szigetek_10_csodaja%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A Feröer-szigetek 10 csodája"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/03/25/a_feroer-szigetek_10_csodaja#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13778542" border="0" /></a><br /></p>
10
vikingek
lunda
Dánia
Feröer-szigetek
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/feroer_terk.png
https://ezekadanok.blog.hu/2018/03/16/10_erdekesseg_gronlandrol
10 érdekesség Grönlandról
2018-03-16T09:00:02+01:00
2018-03-16T09:00:02+01:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p>2 hete az egyik tanítványommal elmentünk <span><a href="https://www.facebook.com/events/1453495848109674/">Skandináv Ház Grönlandról szóló nyelvi klubjába</a></span>. Kétszeresen is megérte ott lenni: egyrészt Simon Mogensen, az előadó saját élményei alapján mesélt erről a hatalmas szigetről, és nagy türelemmel válaszolt a kérdésekre, másrészt az est végén volt egy hygge-kvíz is, ahol – pedig nem is korrumpáltam senkit – engem sorsoltak nyertesnek.</p>
<p>Szóval már csak ezért is szívből ajánlom a Skandináv ház nyelvi klubjait. Meg persze azért, mert ezen az előadáson sok információt is meg lehetett tudni Grönlandról. Álljon itt belőlük egy szubjektív válogatás: 10 dolog, ami szerintem érdekes Grönland kapcsán.</p>
<ol><li><strong>nincsenek utak</strong></li>
</ol><p>Mármint klasszikus aszfaltozott autóutak és autópályák, amelyek városokat kötnek össze. Pontosabban Simon emlékezete szerint 1 ilyen van, meg persze a városokban vannak utak, de hosszú betoncsíkok nincsenek a szigeten. Ennek praktikus magyarázata van: egyrészt Grönland nagy részét jég borítja (van, ahol 3 km mély. Vagyis inkább magas.), arra pedig elég nehéz utat építeni. Másrészt a sziget kb. 56.000 lakója többnyire a partokon él, és a fjordok hosszú partjára nem tűnik logikusnak utakat építeni – ha az emberek meg szeretnék látogatni egymást, elég csak áthajózni egymáshoz. Vannak menetrendszerinti hajójáratok, de ne szárnyashajót képzeljünk el, ezek több nap alatt jutnak el az egyik településtől a másikig. És mivel a szigeten nagyon sokan a halászatból élnek, biztosan minden családban van egy csónak. Vagy, ha messzebbre kell utazniuk, még mindig ott van megoldásként a helikopter. És a kutyaszán.</p>
<ol start="2"><li><strong>nem is olyan nagy, mint amekkorának tűnik</strong></li>
</ol><p>A dánok viszonya alapvetően közömbös Grönlanddal szemben – tudják, hogy a királyság része, de legtöbbjök sosem járt még arra. Ami miatt mégis szeretettel emlegetik, az a mérete. Grönland a világ legnagyobb szigete, háromszor akkora, mint Franciaország. Ezért aztán a Dán Királyság a világ <a href="http://www.worldsmostawesome.com/lists/top-15-largest-countries-in-the-world/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">12. legnagyobb országa</a>. Ugye nem biztos, hogy ez ugrik be elsőre Dániáról? A lenti térkép (<a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Kongeriget_Danmark" target="_blank" rel="noopener noreferrer">forrás</a>) a Dán Királyságot mutatja, ami Dániából, Grönlandból és a Feröer-szigetekből áll. Grönland hatalmasnak látszik. De ezen a <a href="http://elteonline.hu/tudomany/2016/11/08/kulonos-terkep-a-foldrol-ahogy-meg-sosem-lattuk/">linken</a> arról lehet olvasni, hogy a hagyományos térképek torzítják a perspektívát.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/dfg.png" alt="dfg.png" class="imgnotext open-in-modal" width="410" height="231" /></p>
<ol start="3"><li><strong>kaffemik</strong></li>
</ol><p>A kaffemik nem más, mint a grönlandi hygge, sok kávéval. Az együttlét a fontos: az emberek összejönnek, kávéznak, sütiket esznek, beszélgetnek. A leírésokban kiemelik, hogy ez egy szigorúan beltéri tevékenység, és onnan lehet tudni, hogy ilyet tartanak a házban, hogy a bejárati ajtó előtt több tucat cipő sorakozik. Simon azt mesélte, hogy egy-egy ilyen alkalmon nem szabad sokáig maradni, és nem illik sokat inni és enni. Egy bögre kávé, egy süti pont elég. Ez eddig inkább a svéd lagomra emlékeztet, de azért bejön a hyggefaktor is: azzal nem ér véget a móka, hogy elfogyasztják az emberek, ami nekik jár, és hazamennek. Nem, egy kaffemik nem kaffemik: az egyik helyszín után már mennek is tovább a másikra.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/kaffemik.jpg" alt="kaffemik.jpg" class="imgnotext" width="342" height="228" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Süti grönlandi zászlóval</small></strong></p>
<ol start="4"><li><strong>elvándorlás</strong></li>
</ol><p>Grönlandon az iskolában kötelező dánul tanulni, és mindenki számára adott a lehetőség, hogy Dániában tanuljon tovább. De aki továbbtanul, gyakran nem tér haza. A zord grönlandi időjárás, a korlátozott munkalehetőségek (halászat, turizmus) nem túl vonzók. Ráadásul gyakorlatilag minden rettentően drága – erre szigetre a halon kívül szinte mindent imprortálni kell. <a href="https://www.udsattegroenlaendere.dk/wp-content/uploads/dnag-groenlaendere-20i-20danmark-201-1.pdf">2007-es adatot</a> találtam csak, de abban az áll, hogy Dániában több, mint 18.000 ezer első, második vagy harmadik generációs grönlandi él, ami a szigeten lakók közel egyharmada!</p>
<ol start="5"><li><strong>egy uborka kétezer forintba kerül</strong></li>
</ol><p>Folytatva az előző gondolatmenetet, ha egy grönlandi zöldséget szeretne enni, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. A sziget déli részén lehet egy kis krumplit és répát termeszteni, de semmi más nem él meg a hidegben. Ezért aztán repülővel vagy hajóval szállítják az élelmiszereket Dániából, ahová gyakran már szintén messziról érkezik a friss zöldség vagy gyümölcs.</p>
<ol start="6"><li><strong>a zöld sziget</strong></li>
</ol><p>Grönland szigetét a híres/hírhedt Vörös Erik fedezte fel. Pontosabban már 4-5.000 évvel ezelőtt is lakott volt hosszabb-rövidebb ideig, mert a mai Kanadából érkeztek ide kalandvágyó vadászok és halászok, több hullámban is. Eriknek már az apukája, Thorvald sem lehetett egyszerű ember, ezért a családnak Izlandra kellett menekülnie. Itt Erik feleségül vett egy Tjodhild nevű lányt, aki egy gazdag izlandi családból származott, de úgy tűnik, Erik apja természetét örökölte, és nehezen jött ki a szomszédaival (ez az eufemisztikus megnevezése a gyilkosságnak), ezért el kellett hagynia Izlandot. Norvégia felé nem indulhatott, ezért nyugat felé kényszerült, ahol szerencsés módon talált új földet. 986-ban 700 emberrel, 25 hajóval indult Grönland felé, hogy új kolóniát építsen ki. Azt mesélte, hogy a sziget déli része zöld volt, nem tűnt olyan zordnak a vidék, mint Izlandon. Egyes történészek véleménye szerint ennek a részletnek az elterjesztése kitűnő példa arra, hogy a marketing nem modern kori találmány.</p>
<ol start="7"><li><strong>Grönland a Dán Királyság része</strong></li>
</ol><p>Erik mentségére legyen mondva, körülbelül az 1300-as évekig melegebb volt az időjárás Grönlandon, mint mostanság. De az ezt követő időszakban gyakoriak voltak az éhínségek, támadt a pestis, folyamatos konfliktusban álltak az inuitokkal, így a sziget skandináv lakossága gyakorlatilag megszűnt. A helyükre Alaszkából érkezett egy népcsoport, amelyet Thulénak neveznek, és amely leszármazottai adják a mai grönlandiak nagy részét. És hogy akkor miért is tartozik Grönland Dániához? IV. Keresztély dán királynak jutott eszébe, hogy bejelentse területi igényét a szigetre, de az 1605-07-es expedíciója sikertelenül zárult. Több, mint száz évnek kellett eltelnie, amíg egy Hans Egede nevű misszionárius 1721-ben kolóniát alapított a szigeten. Ettől kezdve tartozik a sziget hivatalosan is Dániához. Manapság széles körű önrendelkezési jogokkal rendelkeznek a szigetlakók, csak a külpolitikai és védelmi kérdésekben függenek Dániától.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/erik-the-red-9288270-1-402.jpg" alt="erik-the-red-9288270-1-402.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Állítólag ez a kép Vörös Eriket <a href="https://www.biography.com/people/erik-the-red-9288270" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ábrázolja</a></strong></small></p>
<ol start="8"><li><strong>Grönlandon grönlandiul beszélnek</strong></li>
</ol><p>A szigeten él körülbelül 7.000 ember, akinek a dán az anyanyelve, de a többiek egyfajta eszkimó nyelvet beszélnek, amit kalaallisutnak neveznek. Pontosabban többfajtát, a nagy távolságok miatt három nagyobb dialketus létezik. A grönlandi az egyetlen olyan eszkimó nyelv, ami nincs kisebbségi státuszban, hiszen a legközelebbi nyelvrokonai Quebec-ben, Alaszkában és Szibériában erőteljes francia, angol és orosz hatásnak vannak kitéve. Az eszkimó nyelvek érdekessége, hogy az inkorporáló (vagy poliszintetizáló) nyelvtípusba tartoznak, vagy „egyetlen szóval sok nyelvtani vonatkozást képesek kifejezni, <a href="http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/magyar-nyelv-es-irodalom/magyar-nyelv/magyar-nyelv/nyelvtipusok/nyelvek-tipusai">szómondatokat</a> alkotnak”. Egy rövid példa: az <a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Gr%C3%B8nlandsk_(sprog)">umiarsualivimmiikkusunngilaq</a> szó azt jelenti, hogy a férfi nem akar a tengeren lenni, ahol az umia körülbelül hajót jelent, az umiarsualivik tengert, és minden egyes újabb elem módosítja a mondatszó jelentését.</p>
<ol start="9"><li><strong>Grönlandi állatok</strong></li>
</ol><p>Grönland legnagyobb jövedelemforrása a halászat, a tenger élővilága meglehetősen gazdag (halak, bálnák, narválok). De sokfajta szárazföldi <a href="https://europas-lande.dk/dan/Lande/Gr%C3%B8nland/Natur/Dyreliv/Let/">állat</a> is megtalálható, például a jegesmedve, a sarki róka, a hermelin, a rozsomák, a sarki farkas, a rénszarvas, a pézsmatulok, a sarki nyúl és a leming. Madarokból körülbelül 60 féle él a szigeten, talán a legjellegzetesebb közülük a lunda.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/havasi-nyul.jpg" alt="havasi-nyul.jpg" class="imgnotext" width="325" height="235" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong><small>Talán nem a havasi nyúl az az <a href="http://www.molli.eoldal.hu/fenykepek/allatfajtak/havasi-nyul.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">állat</a>, ami elsőre eszünkbe jut Grönlandról. De olyan cukii! </small></strong></p>
<ol start="10"><li>
<p><strong>ásványkincsek a jég alatt</strong></p>
</li>
</ol><p>Egy Grönlandról szóló írásban nem lehet kihagyni az olvadó jég alatt rejlő ásványkincsek ígéretét. Az éghajlatváltozás drasztikus hatást gyakorol a sziget éghajlatára (szokatlan meleg és szárazság nyáron, kiszámíthatatlan időjárás télen), ugyanakkor azzal is kecsegtet, hogy könnyebben bányászhatóvá válnak a hegyekben rejlő ásványkincsek. <a href="http://www.bbc.com/news/magazine-25421967">Olyan ritka anyagokról</a> van szó, mint az arany, a vasérc, a rubin, az uránium, a tórium, de olaj és földgáz is rejlik a mélyben. Egyelőre nehéz hozzáférni ezekhez az értékes kincsekhez, de Grönland bizakodó. Azt remélik, ha befektetőket találnak, megállítható lesz az elvándorlás, de képesek lesznek megőrizni a rendkívüli természeti környezetet is.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Kihagytam valamit ebből a szubjektív válogatásból? Írd meg kommentben!</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>A jövő héten a Feröer-szigetek lesznek soron. Ha nem szeretnél lemaradni róla, kövesd a blog <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebook</a>-oldalát. </strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F03%2F16%2F10_erdekesseg_gronlandrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F03%2F16%2F10_erdekesseg_gronlandrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F03%2F16%2F10_erdekesseg_gronlandrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=10 érdekesség Grönlandról"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/03/16/10_erdekesseg_gronlandrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13740424" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/dfg.png
https://ezekadanok.blog.hu/2018/03/02/_nekem_nagyon_tetszett_ez_a_bizalom_interju_a_koppenhagai_egyetemrol
„Nekem nagyon tetszett ez a bizalom” - interjú a Koppenhágai Egyetemről
2018-03-02T11:01:22+01:00
2018-03-02T11:01:22+01:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><strong>A dániai továbbtanulásról szóló sorozat utolsó részében egy kétszeres kakukktojással készítettem interjút. Bulenda Attila eredetileg valószínűleg egyáltalán nem gondolta, hogy Dániában fog tanulni. Budapesten norvégul tanult, Izlandon végezte az MA-t, ösztöndíjjal töltött egy félévet a Koppenhágai Egyetemen, és most éppen Oslóban tanul. De kakukktojás azért is, mert őt személyesen is ismerem: több hónapig dolgoztunk együtt egy budapesti multinacionális cégnél. Most a koppenhágai élményeiről kérdezem.</strong></p>
<p><strong>Ezek a dánok blog: Hogy kerültél te éppen Dániába? </strong></p>
<p><strong>Bulenda Attila</strong>: 2013-ban elkezdtem egy mesterképzést Viking és középkori skandináv tanulmányok szakirányon Izlandon. Ennek a programnak van egy kötelező Erasmus-féléve, amelyet egy másik skandináv országban kell eltölteni. Ez lehet Norvégia vagy Dánia. Dánián belül lehetett választani Aarhus és Koppenhága között, de ez utóbbi volt a legszimpatikusabb. Így kerültem 2014 őszén Koppenhágába.</p>
<p><strong>Blog: Pontosan milyen szakon is tanultál? </strong></p>
<p><strong>Attila</strong>: Igazából nem is szak ez, angolul a <a href="http://english.hi.is/viking_and_norse_medieval_studies/university_iceland">Viking and Medieval Norse Studies</a> névre hallgat, ami egy szakmai programot takar. Tulajdonképpen egy kooperációs program 4 skandináv egyetem között: a Háskóli Íslands (<a href="http://english.hi.is/">University of Iceland),</a> a Koppenhágai Egyetem, az Aarhusi és az Oslói Egyetem négyese alkotja. Mind a négy egyetem valamilyen specializációt kínál ezen a területen. A Koppenhágai Egyetem bölcsészettudományi karán van egy Árni Magnússonról elnevezett intézet (<a href="http://nors.ku.dk/english/collections/arnamagnaean_collection/">Arnamagnæan</a>), ami tulajdonképpen Izlandon is megtalálható, és a két azonos nevű intézet birtokolja a nyugat- és a kelet-skandináv kódexgyűjteményt, amit Árni Magnússon gyűjtött össze. Gyakorlatilag ez a nagyon pici tanszékecske foglalkozik a kelet-skandináv kódexekkel, a feröeri nyelvvel illetőleg az óskandináv irodalommal. Ez nem egy külön szak, hanem egy nagyon pici intézet.</p>
<p>A Viking an Medieval Norse Studies nemzetközi oktatási program, ahol az angol az oktatási nyelv. Talán mert elsősorban amerikaiakat vonz.</p>
<p><strong>Blog: Hadd menjek még eggyel korábbra! Hogy kerültél az izlandi egyetemre?</strong></p>
<p><strong>Attila</strong>: Budapesten, az ELTÉ-n végeztem alapképzést anglisztika szakon, ahol a norvég volt a minorom. Szerettem volna folytatni mesterszakon a skandinavisztikát, de a norvégos MA hivatalos bemeneteli követelménye a minorról jelentkezőknek a felsőfokú norvég nyelvvizsga. A probléma ezzel csak az, hogy nincs államilag elismert nyelvvizsga norvégból Magyarországon. Ezért már kezdés előtt lábon lőttük magunkat gyakorlatilag. Anglisztikából nem szerettem volna MA-ra menni, ezért elkezdtem külföldön nézelődni. Egy jó barátom tolta az orrom alá, hogy van egy izlandi képzés is. Utánanéztem, és nagyon szimpatikus volt, hogy lehet menni később Dániába vagy Norvégiába. Izland amúgy is gyönyörű ország. <strong>Mekkora kaland és buli már! Kiköltözni a világ másik végére</strong> – legalább is így Európából nézve. <strong>2012-ben kezdtem el készülni erre – sokat dolgoztam, összespóroltam rá a pénzt</strong>, és 2013 augusztusában kiköltöztem Reykjavíkba.</p>
<p>Az első két félévben Izlandon voltam, a harmadik félév kötelezően az ösztöndíjas képzés. Így aztán 2015 tavaszán mentem vissza Izlandra megírni a szakdolgozatomat. De szerettem volna még egy Erasmus-félévet, így 2015 őszén még Oslóban is tanulhattam norvég nyelvet és nyelvtant.</p>
<p><strong>Blog: Ez akkor azt jelenti, hogy három skandináv ország felsőoktatásáról van tapasztalatod. Vannak jelentős különbségek az oktatási rendszerükben? </strong></p>
<p><strong>Attila</strong>: szerintem hasonlítanak egymásra. <strong>Nagyon gyakorlatorientáltak.</strong> Másoktól is ezt hallottam, hogy talán ez a legnagyobb kontraszt a magyar felsőoktatással szemben. Rengeteg a gyakorlati munka, amit meg kell csinálni a félév során. Egy tantárgy általában 10 kredit, vagyis úgy 3 tantárgyat vesz fel az ember egy szemeszterben. Koppenhágában mondjuk pont 15 kredites tantárgyaim voltak. Ez elég nagy falatnak tűnt. <strong>És valóban sok munka volt velük, de teljesíthetők voltak. </strong>De alapvetően szerintem nagyon hasonló a három ország rendszere. Hétről hétre nagyon sokat kell olvasni, de ha az ember mondjuk elolvasott tantárgyanként 100 oldalt, akkor azt utána át kell ültetni a gyakorlatba. Rengeteg gyakorlati feladatot kapunk, amit meg kell oldani. Nekem nagyon tetszett az, hogy középkorosként bármikor dolgozhattunk a kódexekkel. Nem csak képeket toltak az orrunk alá, hogy „na, így néz ki egyébként egy kódex”, hanem ténylegesen be lehetett menni az intézetbe, mondtuk, melyik kódexszel szeretnénk dolgozni. Jött az ősz hajú néni egy óriási nagy kulccsal, egy hatalmas páncélszekrény hatalmas kulcsával, és lementünk a pincébe, kinyitotta a széfet, és egy nagy terem tele volt gyanúsan nagy dobozokkal. Azok közül kiválasztottuk, ami nekünk kellett, majd bevittek minket egy félig lesötétített szobába, mert hiszen a kódexeket nem érheti közvetlen napfény. <strong>Aztán otthagytak minket egy 800 éves könyvvel. Egy pótolhatatlan nemzeti kinccsel.</strong> Nekem nagyon tetszett ez a bizalom. Igazi hands-on experience, hogy valóban ott vagy és dolgozhatsz egy igazi kódexszel.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/izlandi_kodex.jpg" alt="izlandi_kodex.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="595" height="335" /></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Attila saját felvétele egy ódán <small>kódexről,</small> csinos varrással</strong></p>
<p><strong>Blog: Te végül miből is írtad a szakdolgozatodat? </strong></p>
<p><strong>Attila</strong>: A kódexet, amiből a szakdolgozatomat írtam, Koppenhágában tárolják. Ez egy izlandi kódex, valószínűleg Izlandon is íródott, és a témám az volt, hogy egy izlandi vagy egy norvég ember írta-e. Én annyit csináltam, hogy átolvastam a kódexnek a tartalmát, természetesen az eredeti nyelven már korábban is, mert fényképen ezeket az oldalakat el lehet érni. De az eredeti kódexen vizsgálni tudtam magát az írásképet is, összehasonlítottam ezt másik két kódextöredékkel, amiről viszont tudjuk, hogy Izlandon íródtak. Összehasonlítottam a nyelvi jegyeket is. Mindezek alapján meghatároztam, hogy mikor íródott a kódex, és hogy valószínűleg egy izlandi ember írta. Mindez azért izgalmas, mert a középkorban az izlandiak rengeteg könyvet exportáltak Norvégiába. 800 évvel ezelőtt a nyelv még olyan állapotban volt, hogy az izlandi és a norvég kvázi ugyanúgy nézett ki. Egy-két nyelvi eltérés volt csupán. Az izlandiak megpróbálták kiszolgálni a norvég ízlést, megpróbálták a nyelvezetüket a norvégra átformálni. Kicsit „dialektikus” jegyeket használtak, olyanokat, amelyek az ónorvégra voltak jellemzők. Emiatt könnyen megkavarodik az ember, hogy óizlandit olvas vagy ónorvégot. Nem volt egyetértés a kutatók között, hogy ezt a kódexet izlandi vagy norvég ember írta, mindenki egy kicsit a saját malmára próbálta hajtani a vizet: norvégok a norvégok javára, izlandiak az izlandiak javára. Magyarként nem fűzödött érdekem egyik oldal javára sem dönteni.</p>
<div class="frame">
<p>A <a href="http://www.ku.dk/english/">Koppenhágai Egyetemet</a> 1479-ben alapították. 6 kara, 36 fakultása és 200 kutatási központja van. <a href="http://research.ku.dk/prizes-awards/nobel-prizes/">9 Nobel-</a>díjjal büszkélkedhetnek. Jelenleg <a href="http://introduction.ku.dk/facts-figures/">38.000 hallgatójuk van</a>.</p>
</div>
<p><strong>Blog: Az alapján, amit mesélsz, az derült ki, hogy nagyon jó véleménnyel vagy az intézettől. De milyen tapasztalatod volt a Koppenhágai Egyetemmel kapcsolatban? </strong></p>
<p><strong>Attila: </strong>Amikor Koppenhágát választottam, még pont nem tudtam, hogy erről a kódexről fogok írni. Én azért választottam ezt az egyetemet, mert Izlandon tárolják a kódexgyűjtemény egyik felét, és Koppenhágában a másikat. Ez is vonzott, meg az, hogy itt feröeriül is lehetett tanulni. Nekem nagyon tetszett az egyetem, nagyon barátságosan fogadtak minket. Megtisztelőnek éreztem, hogy csak nekünk külön foglaltak asztalt az intézetben, ahol tudtunk dolgozni. <strong>Ha bármikor segítségre volt szükségünk, akkor segítettek. Akármikor bemehettünk az intézetbe. </strong>Volt, amikor még este 10-kor is bent ültem és csináltam a dolgomat. Külön szimpatikus volt az is, hogy az egyik tanár meginvitált magához minket a saját otthonába, és megvendégelt minket egy kis ennivalóval és sörrel. Szerveztek nekünk kirándulást, elmentünk rúnaköveket nézegetni itt-ott.</p>
<p><strong>Blog: gyakorlati dolgokat szeretnék még kérdezni. Könnyen kaptál kollégiumot? </strong></p>
<p><strong>Attila</strong>: Nem, és erről nem is vagyok jó véleménnyel. <strong>A kollégiumi lakhatás nagyon nagy probléma Koppenhágában</strong>. Legalábbis 2014-ben nagy probléma volt. Van saját kollégiuma az egyetemnek, viszont borzalmas az igénylési rendszerük. Előre kellett jelentkezni, regisztráltak a rendszerben, majd tájékoztattak, hogy egy megadott napon küldenek majd egy jelszót, amivel be lehet lépni az igénylőrendszerbe, és azonnal lefoglalni egy kollégiumi szobát. Mivel az emberek egyszerre kapták meg a jelszavukat, olyan szinten terhelték túl a rendszert, hogy képtelenség volt belépni. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani, mint amikor itthon a Neptunban mindenki ugyanazt a tantárgyat akarja felvenni. Olyan szinten későn kaptam meg a jelszavam, és ráadásul még utána sem tudtam belépni a rendszerbe, hogy mire beléptem, már csak horrorárú szobák maradtak. És mire ráfrissítettem az oldalra, már azok is eltűntek. Volt olyan szaktársam, aki konkrétan egyáltalán nem is kapott jelszót, illetve csak valamikor másnap, amikor már nem volt szabad szoba. Így aztán nekem saját lakhatás után kellett néznem. Sajnos nem voltam túlzottan szerencsés, egy nem túl kellemes emberrel sikerült együtt laknom <a href="https://www.google.hu/maps/place/2750+Ballerup,+D%C3%A1nia/@55.7315041,12.2954646,12z/data=!3m1!4b1!4m5!3m4!1s0x46525a9a3cb6ee11:0x5bae5581fa836a0d!8m2!3d55.724508!4d12.354765"></a>. Ráadásul a kollégiumon kívüli lakhatás is rendkívül komplikált tud lenni, mert elképesztően nagy verseny van a szobákért a fővárosban.</p>
<p><strong>Blog: akkor tehát sokat kellett fizetned és messziről bejárnod? </strong></p>
<p><strong>Attila</strong>: Koppenhágai mértékkel nézve nagyon messze voltam az egyetemtől. Budapesti mértékkel nézve azért nem annyira. Nagyjából háromnegyed órát vonatoztam minden nap, pontosabban az S-tog-val (blog: kb. a helyi HÉV) és metróval kellett járnom. Budapesten is közlekedtem ennyit az egyetemig, tehát nekem ez nem volt újdonság, de koppenhágai mértékkel nézve egy kicsit messze volt. A szállás nem volt olcsó, de még éppen kibírható volt. <strong>Ami nagyon drága volt, az a tömegközlekedési bérlet.</strong> Majdnem 1.000 dán korona a havibérlet. Koppenhága nagyon pici zónákra van osztva, és 1.000 koronáért kaptam egy olyan bérletet, amivel Koppenhága közepén egy csíkban tudtam közlekedni, de ha két utcával később mentem, már bliccelnem kellett, mert nem volt oda érvényes a bérletem.</p>
<p><strong>Blog: te az egyetem mellett tudtál vagy akartál dolgozni? Belefért az idődbe? </strong></p>
<p><strong>Attila</strong>: Nem, amikor a két Erasmus-szemeszteren voltam, akkor nem dolgoztam, mert akkor kaptam az Erasmus-ösztöndíjat. Nem volt szükség rá, hogy dolgozzak. Így végiggondolva összetehetem a két kezem és hálás lehetek, hogy az izlandi egyetem adta az ösztöndíjat, mint küldő intézmény. Az egyetem nagyon bőkezű, amikor az ösztöndíjakról van szó. Izlandon viszonylag kevés egyetem van, hiszen csak 350.000-ren laknak ott, és az egyetemek közül is csak kettő küld diákokat külföldre. Ebből az egyik a Háskóli Ísland, ahol én tanultam, és ők nyerik a legnagyobb részét az Erasmus-ösztöndíj pályázatoknak. Mivel kevés diák van, az ösztöndíjakat kevés diák között tudják elosztani.</p>
<p><strong>Blog: végül egy teljesen általános kérdés: ajánlanád valamelyik vagy bármelyik skandináv egyetemet, ahol megfordultál?</strong></p>
<p><strong>Attila</strong>: szerintem <strong>mind a három egyetem nagyon jó.</strong> Tanítási módszereikben nagyon hasonlók, de mind a három más-más élmény. Izland alapjáraton is nagy kaland, turistaként is érdemes odalátogatni. A Koppenhágai Egyetem nagyon jó, minőségi oktatás folyik ott, csak jót hallottam róla, nem csak a bölcsészkarról, hanem más karokról is. Az Oslói Egyetem szintén zseniális, nekem az az egyik favoritom, ha már megint itt tanulok (2016-tól programozást). Bár Oslóba nem biztos, hogy bárki csak úgy el tud jönni alapszakra, mert ott csak norvég nyelvű képzés van. Mesterképzésre igen, ott vannak angol nyelvű szakok. De ha valaki beszél norvégul, akkor mindenképpen érdemes jönni, akár Erasmus-félévre is.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Érdekel a dániai továbbtanulás? Olvass el egy interjú egy <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/02/09/a_gyakorlaton_van_a_hangsuly_nem_a_lexikai_tudason_interju_egy_aarhusi_egyetemistaval">aarhusi egyetemistával</a>, egy <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/02/25/_hat_kollega_akkor_el_lehet_menni_peknek_vagy_cukrasznak" target="_blank" rel="noopener noreferrer">másikat Lajossal, aki a DTU-ra jár,</a> vagy csekkold a <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/02/03/10_ok_miert_pont_daniaban_tanuljon_tovabb_a_gyereked">10 érvet</a>, ami miatt érdemes lehet Dániában tanulni.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Neked van olyan ismerősöd, rokonod, aki a Koppenhágai Egyetemen tanul(t)? Vagy te magad jársz oda? Neked is hasonló tapasztalataid vannak? Kommentelj bátran!</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Szívesen olvasnál még Dániáról? Érdekel, milyen az élet egy skandináv országban? Kövesd az Ezek a dánok blog <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok">Facebook</a>-oldalát. </strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F03%2F02%2F_nekem_nagyon_tetszett_ez_a_bizalom_interju_a_koppenhagai_egyetemrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F03%2F02%2F_nekem_nagyon_tetszett_ez_a_bizalom_interju_a_koppenhagai_egyetemrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F03%2F02%2F_nekem_nagyon_tetszett_ez_a_bizalom_interju_a_koppenhagai_egyetemrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=„Nekem nagyon tetszett ez a bizalom” - interjú a Koppenhágai Egyetemről"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/03/02/_nekem_nagyon_tetszett_ez_a_bizalom_interju_a_koppenhagai_egyetemrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13709676" border="0" /></a><br /></p>
egyetem
továbbtanulás
vikingek
kódex
Dánia
Koppenhága
továbbtanulás_külföldön
továbbtanulás_Dániában
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/izlandi_kodex.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/02/25/_hat_kollega_akkor_el_lehet_menni_peknek_vagy_cukrasznak
„Hát, kolléga, akkor el lehet menni péknek vagy cukrásznak!”
2018-02-25T11:07:19+01:00
2018-02-25T11:07:19+01:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><strong>Pásti Lajos a koppenhágai DTU-ra jár, ami perpillanat a </strong><a href="https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/technical-university-denmark"><strong>világ 153. egyeteme</strong></a><strong>. Lajos BSc-t és MSc-is végzett Magyarországon, de szeretett volna olyan dolgokról tanulni, amelyek még nem érhetők el idehaza. Ezért pár év munkatapasztalattal és nagy elszánással keresett külföldi egyetemi képzést. Ahogy beszélgettünk, az a benyomás fogalmazódott meg bennem, hogy ha valaki külföldi továbbtanulást forgat a fejében, pont így kell felkészülni a kinti életre. Részletes, tanulságos és őszinte válaszok jönnek a koppenhágai egyetemistalétről. </strong></p>
<p><strong>Ezek a dánok: Kérlek, meséld el, hogyan kerültél Dániába! Miért pont ott kötöttél ki?</strong></p>
<p><strong>Pásti Lajos:</strong> Villamosmérnök BSc-t végeztem Miskolcon. Utána ugyanott energetikai mérnöknek tanultam, azon belül is épületenergetikai szakirányon végeztem MSc-n. Már akkor is nagyon érdekeltek a megújuló energiák és az épületenergetika, amivel a mesterképzésem során ismerkedtem meg. Az egyetem elvégzése után a miskolci Bosch-ban dolgoztam három évig, de arra gondoltam, hogy szeretnék továbbtanulni, többet tudni a megújuló energiák témakörben. <strong>Szerettem volna magam kipróbálni külföldön is.</strong> Akkor még elsősorban a szélenergia érdekelt. Jelentkeztem külföldi cégekhez, de egy sem válaszolt. Arra gondoltam, hogy egy kinti diplomával könnyebben alkalmaznának. Elkezdtem képzési lehetőségeket keresni, elsősorban olyan országokban, ahol ingyenes a felsőoktatás. Az is fontos szempont volt, hogy mi az, ami engem érdekelt, és mi az, amivel igazán érdemes foglalkozni. Végül a szélenergia helyett azért döntöttem az épületenergetika mellett, mert ha esetleg a jövőben hazamennék Magyarországra, akkor a szélenergia szakiránnyal nem valószínű, hogy el tudok helyezkedni. Viszont <strong>az</strong> <strong>épületenergetikával akár idekint is maradhatok, más országba is mehetek, meg haza is tudok menni. </strong>Németországi képzéseket is néztem, illetve a bécsi műszaki egyetemet is, de oda nagyon körülményes volt a felvételi eljárás: személyes interjú, tesztírás, stb. Ez után találtam rá a dániai egyetemekre. Aarhus, Ålborg és Koppenhága jött szóba, mert mind a három helyen van épületenergetika, és <strong>nagyon egyszerű volt a felvételi eljárás</strong> mindenhova. Aarhusba nem vettek fel, mert oda inkább építészeti háttérrel rendelkező embereket vártak, de Ålborgba és a DTU-ra igen. Azért Koppenhága mellett döntöttem, mert az mégiscsak egy világváros. Azt gondoltam, hogy <strong>itt több lehetőségem van diákmunkát vállalni és szállást is könnyebben találok</strong>, mint egy kisebb városban. Szerintem nagyon jó döntés volt a fővárosba jönni, mert tényleg nagyon sok lehetőség van, rengeteg emberrel lehet megismerkedni, rengeteg cég van, ahol a végzés után szívesen dolgoznék pár évet.</p>
<p>Idekint fenntartható energiák MSc-n tanulok, épületenergetika szakirányon. Energiagazdálkodásról, energiapiacról tanulunk, energetikai projekteken dolgozunk, ahol a fenntarthatóság van a középpontban.</p>
<div class="frame">
<p>A <a href="http://www.dtu.dk/english/about/facts-and-figures/education">DTU</a> (Danmarks Tekniske Universitet/Technical University of Denmark) tulajdonképpen Dánia műszaki egyeteme. 1829-ben alapították, 11.000 diákja van, jelentős kutatás-fejlesztési potenciállal bír.</p>
</div>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/dtu.jpg" alt="dtu.jpg" class="imgnotext" width="537" height="269" />Ez itt például a <a href="http://www.dtu.dk/english/news/2015/11/dtu-establishes-a-new-big-data-centre?id=b7d64e59-6af6-4313-834b-b5a61a0d50e4%20" target="_blank" rel="noopener noreferrer">DTU Compute</a> épülete, Lajos ide jár dánórára</p>
<p> <strong>Blog: Mit értettél azon, hogy nagyon egyszerű volt a felvételi? </strong></p>
<p><strong>Lajos</strong>: A <a href="http://studyindenmark.dk/">Study in Denmark</a> honlapjáról indultam el, itt tulajdonképpen azokat az adatokat gyűjtötték össze, amelyek az egyetek honlapján is elérhetők. Például a jelentkezési határidők és a kötelezően benyújtandó dokumentumok listája. Nekem szükségem volt a <strong>diplomamásolatomra, motivációs levélre, két ajánlólevélre volt tanáraimtól, és egy angol nemzetközi nyelvvizsgára.</strong> Én az IELTS-t választottam, és az erre való felkészülés tartott a leghosszabb ideig, különtanárhoz jártam. 6.5-ös szintet kértek, az valahol a közép- és a felsőfok között van. Sikerült a nyelvvizsga, ezek után már csak fel kellett tölteni az összes dokumentumot a rendszerbe. Februárban jelentkeztem, és húsvétkor jött a levél a DTU-tól, hogy felvettek. Már akkor lehetett jelentkezni kollégiumba is, mármint jelezni kellett, hogy szeretném-e igénybe venni, hogy ők keressenek nekem kollégiumot. Idekint ez másképp van, az iskola saját kollégiumi kapacitása elég szűkös, a többi kollégium pedig önálló szervként működik ahova egyénileg kell jelentkezni. De a DTU-nak van egy olyan szervezete, akik segítenek a szálláskeresésben, ha az ember igényli. Én jelentkeztem, kaptam is egy szobát, de mielőtt beköltöztem volna, már magánúton sikerült szereznem szállást. Jobban is jártam így, mert a felajánlott kollégium nagyon messze volt az egyetemtől.</p>
<p><strong>Blog: Ahová végül költöztél, kedvezőbb helyen van a közlekedés szempontjából? Mennyire van messze az egyetemtől? </strong></p>
<p><strong>Lajos</strong>: Az első hely, ahol laktam, Ishøjban volt, az busszal több, mint egy óra az egyetemtől. Ez a szállás jó és olcsó volt, egy régi ismerős segített rátalálni. Egyszerűen még odahaza elkezdtünk beszélgetni Facebookon. Láttam, hogy Dániában dolgozik. Amikor pár nappal később náluk megüresedett egy szoba, rögtön megegyeztünk. Ott laktam majdnem egy évig. De napi két óra elment a tömegközlekedéssel. Aztán egy egyetemi bulin megismertem egy lengyel lányt, és az ő révén sikerült egy másik szállást találnom 2 km-re az egyetemtől. Biciklivel 8 perc. Én végül az ittlétem alatt megtapasztaltam a két végletet: hogy milyen messziről és nagyon közelről bejárni.</p>
<p><strong>Blog: Ahhoz, hogy fenn tudd magad tartani egy albérletben, gondolom, dolgoznod is kell. Könnyen találtál munkát?</strong></p>
<p><strong>Lajos</strong>: Nem csak a szállás-, hanem a munkakeresésben is nagy szerencsém volt. <strong>Amikor megtudtam, hogy felvettek, olyan május környékén, elkezdtem interneten állásokat keresni.</strong> Tipikus diákmunkákat kerestem, például a takarítást. Megnéztem, hogy az hogyan van dánul (rengøring), és egyszerűen rákerestem koppenhágai takarítói állásokra. A kereső kidobott pár céget, én pedig írtam mindegyiknek. <strong>Fontos, hogy az ember időben elkezdjen gondolkodni, és előrelátó legyen.</strong></p>
<p>Az egyik cégtől magyarul válaszoltak vissza, mert az ottani HR-es véletlenül magyar. Ő azt írta, hogy könnyen találnak nekem valamit, de előbb szeretnének egy személyes interjút az irodában. A kiköltözésem második vagy harmadik hetében már találkoztam is a hölggyel. Kaptam egy helyet, ahol takarítottam, egy lépcsőházat kellett felsepergetni és felmosni. Amint meglett a CPR-em, meglett a szerződés is a munkahelyemmel, és akkor tudtam jelentkezni az SU-ra.</p>
<div class="frame">
<p>CPR (civil registration number) tulajdonképpen a dán állampolgárok és a dán tartózkodási engedéllyel rendelkezők személyi száma. Az 10 jegyű szám első 6 számjegye születési dátumot jelent. Külföldi állampolgárként nem mindig egyszerű feladat megszerezni, de ez szükséges a munkavállaláshoz és az egészségügyi ellátáshoz is.</p>
</div>
<p> A CPR elintézése is nagyon meg van könnyítve, mert gondolom, sokan jönnek ide, diákok meg munkások, és kialakítottak egy nagyon könnyű rendszert a regisztrációra. Ennek ellenére is eltartott egy ideig, míg a CPR-emet megkaptam. 5 hétig kellett rá várni.</p>
<p>Az SU-ra jelentkezés is egyszerű volt, ezt is az interneten lehetett intézni. Csak a munkaszerződésem másolatát meg az iskolalátogatásit kellett feltölteni, illetve annak a bizonyítékát, hogy van hol laknom. Így aztán már októbertől vagy novembertől kaptam az SU-t. Én úgy jöttem ki otthonról, hogy 600.000 forintot tudtam félretenni. Úgy számoltam, hogy ebből körülbelül decemberig tudom fizetni az albérletemet és addig tudok megélni. Beszélgettem itt egy-két magyarral, olyannal is, aki másfél éve van idekint és még nem dolgozott, mert esetleg nem kapott semmilyen diákmunkát. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg olyan támogatása volt otthonról, ami megkönnyítette a dolgát. A <em>videó</em>, amiről beszéltünk korábban, azt sugallta, hogy idekint milyen könnyű az élet, meg hogy 1 koronából lehet vállalkozást alakítani. Ez igaz. Meg hogy ez ilyen Teletubby-föld, hogy mindent könnyen el lehet intézni. De ha van szülői támogatás, vagy valaki keményen dolgozik, és félre tud tenni 1-2 milliót, akkor könnyebben lehet boldogulni.<span style="color: #333333; background-color: #efefef;"></span><span style="color: #333333; background-color: #efefef;"></span></p>
<div class="frame">
<p>A fent említett videó a HírTV riportja dániai fiatalokkal, a Magyar Exodus. <a href="https://www.youtube.com/watch?v=EFdKqm37b8s">Itt</a> lehet elérni.</p>
</div>
<p><strong>Blog: Az SU nettó 5000 korona, igaz? Ez körülbelül a szállásra elég. </strong></p>
<p><strong>Lajos</strong>: Én úgy számoltam, hogy a takarításból olyan havi 3.000 korona jött össze, és ugyanennyiért kaptam meg a szobámat mindkét albérletemben. A belvárosban ez 4-5.000 korona lenne. <strong>Vagyis a fizetésem elég a szobára, az SU pedig megélhetésre. </strong>Nem élek olyan nagy lábon, akár félre is tudok tenni belőle. De mondjuk karácsonykor egy 80.000 forintos repülőjegyet sikerült kifognom. Így lehet, hogy jól hangzik egy SU, de egy hazalátogatás is belekerülhet 100.000 forintba az ajándékokkal, szuvenírekkel együtt.</p>
<div class="frame">
<p>Az SU a <a href="http://www.su.dk/forside">Statens Uddannelsesstøtte</a> rövidítése, körülbel azt jelenti, hogy állami tanulási támogatás. Minden dánnak alanyi jogon jár, ha felveszik az egyetemre. Az EU országaiból érkezik akkor vehetik igénybe, ha vállalják, hogy havonta 44 órát dolgoznak az egyetem mellett, de nem vállalhatnak teljes állást. Tengerentúli diákok nem vehetik igénybe. Az SU összege havonta 6.090 korona, de ebből még adózni kell.</p>
</div>
<p><strong>Blog: Mesélj az egyetemről! Milyen a magyarországi képzéssel összehasonlítva?</strong></p>
<p><strong>Lajos</strong>: <strong>Ég és föld a különbség.</strong> Otthon sokszor az megy, hogy leadnak egy anyagot, és z.h.-n vagy a vizsgán azt kell visszaadni, ami az előadáson elhangzott. Minden képletet, minden levezetést fejből kell tudni. De amikor volt mondjuk egy számolós példa, amikor valamit gyakorlatban le kellett vezetni, akkor volt, hogy csak az eredmény számított. Idekint projektekben gondolkodunk. Ha itt egy feladatban kijön egy eredmény, akkor azt is meg kell magyarázni, hogy az vajon jó, vagy nem jó, miért ez jöhetett ki, akkor ez most mi jelent nekünk. A vizsgákon szinte mindent lehet használni: az internet kivételével lehet használni a jegyzeteket, könyvet, gyakorlati anyagokat, előkészített Excel-táblákat. Bármit használhatsz, mert nem az a lényeg, hogy fejből tudod-e a tételeket, hanem hogy tudod-e használni a tudásodat a gyakorlatban.</p>
<p><strong>A tanárok sokkal rugalmasabbak</strong>. Magyarországon sokszor éreztem azt, hogy az egyetemen nagyon frusztráltak az oktatók. Hangot adtak neki, ha valaki máshogyan állt hozzá egy helyzethez, problémához, mint ők. Teljesen más volt a légkör, ami részben köszönhető a nehéz helyzetben lévő hazai oktatásügynek is, amiben nem lehet könnyű dolgozni, de ennek ellenére mégis vannak olyan oktatók, akik 20 év után is korrekten és megértően tanítanak, viszont olyanok is akikből ez a hozzáállás hiányzik. Idekint sokkal segítőkészebbek. Ha valaki valamit nem ért, akkor még egyszer elmagyarázzák türelmesen, és nem az van, hogy <strong>„Hát, kolléga, akkor el lehet menni péknek vagy cukrásznak!”</strong> Az is furcsa volt, amikor idejöttem, hogy ha otthon nem tudsz valamit, akkor hülyének érzed magad, és nem is mersz kérdezni. Vagy mások, vagy a tanár leszól, hogy ezt már tudni kellene. Idekint meg mindenki segít, segítik egymást a diákok is, meg a tanárok és a doktoranduszok is elmagyaráznak mindent szívesen. Ez már az utolsó félévem, nem lesz már több tantárgyam és projektmunkám. De azt vettem észre, hogy <strong>sokkal többet kellett dolgozni</strong>.</p>
<p><strong>Blog: Hogyhogy? </strong></p>
<p><strong>Lajos</strong>: <strong>Itt minden tárgyból projekteket kell csinálni</strong>. Vagy egy nagy projektet a félév során, vagy több kicsit. Csapatokat kell alkotni: volt, hogy hatfős csoportok voltak, volt, hogy csak párban dolgoztunk. Ezt ålborgi modellnek hívják, mert az ålborgi egyetemen kezdték el használni, és ezt vette át a többi dániai egyetem. Külföldi évfolyamtársaim is újszerűnek találták ezt. Sokszor érzem azt, hogy ha nem megyek el egy előadásra, akkor le vagyok maradva a többiekhez képest az utána jövő gyakorlaton. A gyakorlatokon az előadásokon elhangzottakat beszéljük meg, és aztán az életből veszünk példákat. De nem elég az előadásra és a gyakorlatra elmenni, a lyukas órákban is a csoportmunkákon kell dolgozni. Gyakran akár hétvégén is bent ülünk a könyvtárban. Sok riportot és jegyzőkönyvet írunk, meg kell magyarázni az eredményeket, bevezetést és konklúziót írni. Szerintem ez azért fontos, mert így minden anyagot átlátunk, <strong>tudjuk, hogy mi értelme van annak, amit csinálunk</strong>.</p>
<p><strong>Blog: Hogyan jut időd mindemellett dolgozni?</strong></p>
<p><strong>Lajos</strong>: az SU mellett 10-12 órát kötelező dolgozni hetente, havonta összesen 44-et kell elérni. Amikor takarítottam, több helyre is jártam, de magamnak be tudtam osztani, melyik helyre mikor megyek. Volt, hogy lyukas órában mentem, volt, hogy délelőtt tanultam, délután mentem dolgozni. Most már másik munkám van, amit szintén egy ismerős révén szereztem. Elmentem egy klímaváltozásos tüntetésre, ahol megismerkedtem egy csoporttal. Ott beszélgettem egy olasz sráccal a diákmunkáról. Szó szót követett, és végül beajánlott tesztelőnek a cégéhez, ahol ő programozóként dolgozik. Tavaly októbertől nálunk dolgozom, már irodai munkában. Egy Photoshop-szerű szoftvert tesztelek. Nagyon laza a főnök, jófejek a kollégák. Heti két napot vagyok bent. Ennek ellenére azt gondolom, hogy <strong>ha valakinek dolgozni kell az SU miatt, akkor az a két nap munka nagyon sokat számít. </strong>Akinek nem kell dolgoznia, úgy érzem, mindig előrébb járnak az anyagban. Több idejük van utánanézni az dolgoknak, és ez nagyon sokat számít.</p>
<p><strong>Blog: Mit gondolsz a dánoktatásról? </strong></p>
<p><strong>Lajos</strong>: A cégek több, mint felénél elvárják, hogy tudj dánul. Sok cégnél elég az angol is, de előnyben részesítik azokat, akik dánul is tudnak. Sokszor már a hirdetés is csak dánul van, vagy írják, hogy elvárás a dán. Az én szakmámban ez logikus is: az épületenergetikában muszáj, hogy tudjak dánul beszélni a kivitelezőkkel vagy a helyi hatóságokkal (kommune). De mondjuk egy programozó egy nagy nemzetközi cégnél simán el tud helyezkedni csak angollal, főleg Koppenhága környékén. Náluk csak pluszpont a dántudás.</p>
<p>Én most kezdtem a hármas modult. Nehéz dánt tanulni. Szerintem nem szép nyelv, sokat szenvedek vele, de abban bízom, hogy egy év múlva már rendesen tudom majd használni. Azért is nehéz dánul tanulni, mert a dánok nagyon jól beszélnek angolul. Ha gyakorolni szeretnél, és hallják, hogy nem ez az anyanyelved, akkor egyből angolul válaszolnak. Ez sokkal gyorsabb, főleg, ha mondjuk boltban állsz sorba, és nincs idő kivárni, hogy elmondd dánul, mit szeretnél.</p>
<div class="frame">
<p><em>Nyelvtanulás Dániában: 6 modult, vagyis szintet lehet teljesíteni a dán állam által finanszírozott rendszerben. A Lajos által említett </em><a href="https://www.studieskolen.dk/Dansk-for-udlaendinge/om-danskundervisning/modulopbygning"><em>hármas A2-B1 tudást</em></a><em> jelent. Több információt találsz az ingyenes dánoktatásról </em><a href="https://www.facebook.com/notes/aalborgi-magyarok-társasága/új-nyelvtanulási-szabályok/1735056919889763/"><em>itt</em></a><em>.</em></p>
</div>
<p><strong>Blog: végül azt szeretném kérdezni, hogy érzed most? Ha lediplomázol, kint maradsz Dániában? Vagy hazajössz? </strong></p>
<p><strong>Lajos</strong>: Szerintem érdemes végzés után még pár évig kint maradni. Jó kapcsolati rendszert alakítottam ki, ismerem az albérleti piacot. Minden egyetemi órámon is tudtunk kapcsolatot kialakítani vendégelőadókkal, cégekkel. Azt gondolom, hogy <strong>jobb nem csak egy papírral, hanem pár év munkatapasztalattal hazamenni. </strong>Egy hazai BSc + MSc diplomával otthon el lehet helyezkedni, ez a tudás elég egy multihoz junior pozícióban. De otthon már a munkában szerzik meg a kellő tapasztalatot, míg itt már az egyetemi évek alatt. Szerintem mindenképpen érdemes külföldi tapasztalatot szerezni, mindenkinek ajánlom.</p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Érdekel a dániai továbbtanulás? Olvass el egy interjú egy <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/02/09/a_gyakorlaton_van_a_hangsuly_nem_a_lexikai_tudason_interju_egy_aarhusi_egyetemistaval">aarhusi egyetemistával</a>, vagy csekkold a <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/02/03/10_ok_miert_pont_daniaban_tanuljon_tovabb_a_gyereked">10 érvet</a>, ami miatt érdemes lehet Dániában tanulni.</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Neked van olyan ismerősöd, rokonod, aki a DTU-n tanul(t)? Vagy te magad jársz oda? Neked is hasonló tapasztalataid vannak? Kommentelj bátran!</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Szívesen olvasnál még Dániáról? Érdekel, milyen az élet egy skandináv országban? Kövesd az Ezek a dánok blog <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok">Facebook</a>-oldalát. </strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F25%2F_hat_kollega_akkor_el_lehet_menni_peknek_vagy_cukrasznak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F25%2F_hat_kollega_akkor_el_lehet_menni_peknek_vagy_cukrasznak%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F25%2F_hat_kollega_akkor_el_lehet_menni_peknek_vagy_cukrasznak%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=„Hát, kolléga, akkor el lehet menni péknek vagy cukrásznak!”"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/02/25/_hat_kollega_akkor_el_lehet_menni_peknek_vagy_cukrasznak#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13696808" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/dtu.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/02/14/10_teny_amit_erdemes_tudni_a_most_elhunyt_dan_hercegrol
Dánia gyászol - 10 tény, amit érdemes tudni a most elhunyt Henrik hercegről
2018-02-14T21:25:27+01:00
2018-02-14T21:25:27+01:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p>1. A tüdőgyulladásban elhunyt herceg teljes neve Henri Marie Jean André de Laborde de Monzepat volt, Monzepat grófi címét örökölte. 1934-ben született Franciaországban, de életének első éveiben Francia Indokínában élt a családjával. Franciországban járt iskolába – bár két évig Hanoiban is gimnazista volt. Jogi és államtudományi tanulmányai mellett (a Sorbonne-on) kínaiul és vietnámiul is tanult. Az egyetem elvégzése után Algériában volt katona, majd a francia külügyminisztériumban és a londoni francia nagykövetségen teljesített szolgálatot.</p>
<p style="text-align: left;">2. Dánia hercegnője, Margit és jövendőbelije 1965-ben egy összejövetelen találkoztak Londonban, ahol a hercegnő közgazdaságtan tanult. Mindketten úgy emlékeznek vissza erre az alkalomra, hogy Margit komoly volt és visszahúzódó, amikor beszélgettek egymással. Margit arról mesél ebben a <a href="https://www.dr.dk/ligetil/indland/video-saadan-moedte-dronningen-og-prins-henrik-hinanden">videóban</a>, hogy ez a találkozás nem is volt annyira emlékezetes. Nem úgy, mint egy fél évvel későbbi egy skóciai esküvő, pontosabban a repülőút vissza Londonba. Az akkor 31 éves Henri randevúra hívta a dán trón örökösét. Nem tudni, hogy a békacomb- és csigavacsora volt a hatásosabb vagy a francia férfi sármja, de tény, hogy a következő évben összeházasodtak.</p>
<p style="text-align: center;"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/henri_og_marg.jpg" alt="henri_og_marg.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="485" height="323" /><small>A királynő és Henrik 1967-ben. <a href="https://www.dr.dk/nyheder/mind/prins-henrik/se-prins-henriks-liv-i-billeder" target="_blank" rel="noopener noreferrer"></a></small><small><a href="https://www.dr.dk/nyheder/mind/prins-henrik/se-prins-henriks-liv-i-billeder" target="_blank" rel="noopener noreferrer"></a></small><small><a href="https://www.dr.dk/nyheder/mind/prins-henrik/se-prins-henriks-liv-i-billeder" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Forrás</a> </small></p>
<p>3. Az esküvőt 1967 júniusában tartották Koppenhágában. Henri megkapta a Dánia hercege címet, és új nevet is kapott. Innentől kezdve Henrik herceg lett a hivatalos neve. A házaspárnak 2 gyermeke született, Frigyes (Frederik), a koronaherceg és Joachim.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/eskuvo.jpg" alt="eskuvo.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="495" height="330" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>Az esküvő <a href="https://www.dr.dk/nyheder/mind/prins-henrik/se-prins-henriks-liv-i-billeder" target="_blank" rel="noopener noreferrer"></a></small><small><a href="https://www.dr.dk/nyheder/mind/prins-henrik/se-prins-henriks-liv-i-billeder" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Forrás</a></small></p>
<p style="text-align: left;">4. Margitot 1972-ben koronázták királynővé II. Margit néven. Mivel utoljára sokszáz évvel ezelőtt volt a királyság élén uralkodónő, kérdés volt, hogy Henrik a királynő férjeként milyen szerepet játszik majd a királyi család élén. Az önéletrajza szerint ez a kérdés tisztázatlan maradt. Ugyan kapott egy irodát és egy ehhez járó titkárt a királyi palotában, de a feladatait sosem tisztázták részletesen. Úgy érezte, nem egyenrangú partnere a királynőnek, csak egy árnyék az árnyékában, és egészen 2005-ig hivatalos megnevezése sem volt a pozíciójának. Ez a téma sokáig foglalkoztatta a dán közvéleményt és a herceget is. Tavaly ősszel például azt nyilatkozta, hogy nem szeretne a királynővel egy sírban nyugodni a Roskildei dómban, ahogyan azt eredetileg tervezték, mert úgy érzi, ha életükben nem voltak egyenlőek, halálukban sem szeretne változtatni ezen az állapoton. A herceg nyilatkozata után kénytelen volt visszavonulni a nyilvánosságtól.</p>
<p style="text-align: left;">5. Henrik herceg azért persze nem unatkozott abban az 51 évben, amit Dániában töltött. Dolgozott a dán és a nemzetközi Vöröskeresztnek, pozíciót vállalt a Világörökségi Bizottságban, és részt vállalt a királyi családdal kapcsolatos diplomáciai feladatokban is.</p>
<p style="text-align: left;">6. A dán közvéleményt az is sokáig foglalkoztatta, hogy noha a herceg beszél anyanyelvén kívül angolul, spanyolul, kínaiul és vietnámiul is, a dán nyelvvel csak nagyon nehezen birkózott meg. Sok kritikát kapott az erős akcentusa miatt, de amit az esküvője napján beszédében megfogadott, betartotta: egész életében Dániáért, a dán emberekért, a dán kultúráért dolgozott.</p>
<p style="text-align: left;">7. Már 1974 óta birtokolt a királyi pár egy kastélyt a franciaországi Cahorsban. A <a href="https://da.wikipedia.org/wiki/Ch%C3%A2teau_de_Cayx">Château de Cayx</a> névre hallgató kastély Henrik gyermekkori otthona közelében fekszik, és a körülötte lévő birtokon szőlőt termesztenek. Az innen származó bort az egész világon árulják.</p>
<p style="text-align: center;"> <img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/vinslottet.jpg" alt="vinslottet.jpg" class="imgnotext open-in-modal" width="492" height="328" />2006, a kastélyban II. Margit királynővel <a href="https://www.dr.dk/nyheder/mind/prins-henrik/se-prins-henriks-liv-i-billeder" target="_blank" rel="noopener noreferrer"></a><a href="https://www.dr.dk/nyheder/mind/prins-henrik/se-prins-henriks-liv-i-billeder" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Forrás</a></p>
<p style="text-align: left;">8. Henrik hercegnek (csakúgy, mint a királynőnek) a művészetekhez is jó érzéke volt. Henrik remekül zongorázott, verseket írt (volt, amit meg is <a href="https://www.youtube.com/watch?v=_6xJdKYRF6k">zenésítettek</a>), és szobrokat is készített.</p>
<p style="text-align: left;">9. Henrik a gasztronómiát is művészetnek tekintette, négy receptkönynek is (társ)szerzője volt. Az egyikben például a kedvenc ételeit mutatta be, egy másikban a francia konyha és dán királyi udvar találkozását mutatta be.</p>
<p style="text-align: left;"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/kok.jpg" alt="kok.jpg" class="imgnotext" width="477" height="269" /></p>
<p style="text-align: center;">A <small>konyhában <a href="https://www.dr.dk/nyheder/mind/prins-henrik/se-prins-henriks-liv-i-billeder" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Forrás</a></small> </p>
<p style="text-align: left;">10. A herceg nagyon szeretett vadászni és nagyon szerette a kutyáit is. Általában többek között tacskói voltak. A kutyákkal kapcsolatos hírek aztán rendszeresen bekerültek a bulvárlapokba is: volt, hogy egy kutya <a href="https://www.bt.dk/royale/prins-henriks-gravhund-amok-garder-fik-benet-bidt-til-blods">megharapott</a> egy őrt, vagy az is bekerült a hírekbe, amikor az egyik kutyusnak Vegának kölykei lettek, és az egyiket <a href="https://www.billedbladet.dk/kongelige/danmark/prins-henriks-gravhund-har-faaet-hvalpe">megtarthatták</a> a királyi unokák.</p>
<p style="text-align: left;"><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/gravhund.jpg" alt="gravhund.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><small>Az egyik kedvenncel <a href="https://www.avisen.dk/prins-henrik-kan-blive-konge_109062.aspx%20" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Forrás</a></small></p>
<p>Henrik herceget csütörtökön háromszor 27 ágyúlövéssel <a href="https://www.dr.dk/nyheder/mind/prins-henrik/i-morgen-vil-kanonerne-skyde-i-40-minutter-prins-henrik">búcsúztatják</a>. A dán emberek egészen jövő keddig róhatják le a <a href="https://www.dr.dk/nyheder/mind/prins-henrik/overblik-danskerne-faar-tre-dage-til-tage-afsked-med-henrik">tiszteletüket</a>.</p>
<p>Máris sok virág és üzenet van a koppenhágai Amalienborg palota előtt.</p>
<p style="text-align: center;"><strong>Nyugodjék békében.</strong></p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F14%2F10_teny_amit_erdemes_tudni_a_most_elhunyt_dan_hercegrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F14%2F10_teny_amit_erdemes_tudni_a_most_elhunyt_dan_hercegrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F14%2F10_teny_amit_erdemes_tudni_a_most_elhunyt_dan_hercegrol%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Dánia gyászol - 10 tény, amit érdemes tudni a most elhunyt Henrik hercegről"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/02/14/10_teny_amit_erdemes_tudni_a_most_elhunyt_dan_hercegrol#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13669642" border="0" /></a><br /></p>
10
királyi_család
Henrik
kongefamilie
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/henri_og_marg.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/02/09/a_gyakorlaton_van_a_hangsuly_nem_a_lexikai_tudason_interju_egy_aarhusi_egyetemistaval
A gyakorlaton van a hangsúly, nem a lexikai tudáson - interjú egy aarhusi egyetemistával
2018-02-09T21:23:30+01:00
2018-02-09T21:23:30+01:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p>Amikor elkezdtem a blogot, <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2017/10/19/10_ok_ami_miatt_danul_tanulnak_az_emberek">10 csoportra</a> osztottam azokat, akik dánul tanulnak. A harmadik csoportba azok tartoztak, akik már éltek Dániában, de hazaköltöztek, és szeretnék letenni a nyelvvizsgát. Ez a célja Barbinak is, aki nemzetközi tanulmányok mesterképzésre jár az Aarhusi Egyetemre (Aarhus University). A szakdolgozatát már megírta, hamarosan a diplomáját is megszerzi. Kapva kaptam az alkalmon, hogy kifaggassam, milyen tapasztalatai voltak a <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/02/03/10_ok_miert_pont_daniaban_tanuljon_tovabb_a_gyereked">dániai egyetemi képzéssel</a> kapcsolatban:</p>
<p><strong>Ezek a dánok blog: Hogyan találtál rá Dániára? Miért pont oda jelentkeztél?</strong></p>
<p>Barbi: Bevallom, öncélú motivációim voltak a választásban. Elfogytak Magyarországon az államilag finanszírozott féléveim, és tudtam, hogy ha már magamnak kell finanszíroznom az oktatást, akkor olyan képzést szeretnék, ami valami mással is össze tudok kapcsolni. Azt gondoltam, egy külföldi második mesterszak jobban megéri, mint egy hazai. Dániában ingyenes az oktatás, ez volt az elsődleges szempont, a másodlagos pedig az, hogy hallottam, hogy ott ingyenes a nyelvoktatás is. Ez egy nagyon fontos motiváció volt.</p>
<p><strong>Ezek a dánok: Jól érezted magad az egyetemen? Milyen volt az oktatás?</strong></p>
<p>Barbi: Igen, jól éreztem magam, és nagyon jó volt az egyetemi képzés. Körülbelül negyvenen voltunk a világ minden tájáról. Színes társaság jött összes, több nációból jöttek emberek. Relatíve kevés dán volt az évfolyamon, ami érthető talán, mert a képzés nyelve az angol volt. A nyelvoktatás is nagyon jó volt, heti kétszer voltak óráink, és nem is volt messze a nyelviskola se az egyetemtől, se a kollégiumtól, ahol laktam.</p>
<div class="frame">
<p>Az Aarhusi egyetemen 1928-ban alapították. <a href="http://www.au.dk/om/profil/nogletal/studerende/">2016-ban</a> 34.000 diák tanult ott, ebből több, mint 3.000 volt a külföldi hallgatók száma. Négy kar közül lehet választani, ezek a művészetek (például bölcsész szakok, teológia, tanárképzés), a tudományok és technológia (pl. természettudományos szakok, mezőgazdaság, környezetvédelmi szakok), az egészségügy (élettudományok) és az üzleti tanulmányok (BSS – társadalmi és üzleti szakok). Az egyetem sokáig tartotta magát az első százban a világ legjobbjainak a <a href="https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/2018/world-ranking#!/page/0/length/25/sort_by/rank/sort_order/asc/cols/scores">listáján</a>, bár idén csak a 109. helyen állnak a Koppenhágai Egyetemmel együtt.</p>
</div>
<p><strong>Ezek a dánok: Már az első félévtől kaptál kollégiumot?</strong></p>
<p>Barbi: Szeptember elsejétől rögtön kaptam kolit. Ezt nem az iskola intézte, hanem külön oldalon kellett jelentkezni. Saját kútfőből találtam rá erre a lehetőségre. Egyébként átmeneti szállást is szerveztek – vagy az egyetem, vagy egy civil szervezet, aki partnerségben volt az egyetemmel, ebben nem vagyok teljesen biztos – egészen október közepéig.</p>
<div class="frame">
<p>Aarhus Dánia második legnagyobb városa, körülbelül 270.000-ren élnek benne. Jütland félszigetén fekszik. Az Aarhus repülőtér 40 km-re fekszik a városközponttól. Aarhus igazi egyetemi város, és 2017-ben másokkal együtt Európa kulturális fővárosa volt.</p>
</div>
<p><strong><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/den_gamle_by.jpg" alt="den_gamle_by.jpg" class="imgnotext" /></strong></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Den Gamle By - A régi város. Városi skanzen Aarhus közepén</strong></small></p>
<p><strong>Ezek a dánok: Neked az egyetemi alapszakod is a nemzetközi tanulmányok volt, van tehát összehasonlítási alapod a két képzéssel kapcsolatban. Mi a fő különbség a magyar és a dán rendszer között?</strong></p>
<p>Barbi:Talán ezen a porosz oktatási rendszeren való túllépés. Ez talán pejoratívan hangzik, de Dániában más szempontok mentén történik az oktatás. Kevésbé a lexikális tudásra mennek rá, sokkal inkább a megtanultaknak gyakorlati megvalósítására. A gyakorlatban való szemléltetésen volt a hangsúly. Kiugró különbségek voltak az oktatásban. Interaktívabbnak is érződött az oktatás – mondjuk ebben szerepet játszott az is, hogy itt kevesen voltunk az évfolyamon az alapképzéseimhez képest. Itthon általában több, mint százan kezdik a szakot, de van, aki az első félév után rájön, hogy nem ide akar járni, vagy más ok miatt nem folytatja, szóval végül 70-80 fő körül alakul a létszám. Dániában 40-en voltunk, így sokkal aktívabban részt kellett vennünk a képzésben. Be kellett járnunk az órákra, mindenki be is járt, és csak nagyon kivételes esetben hiányzott.</p>
<p><strong>Ezek a dánok: Hány órátok volt egy héten? Lehetett-e mellette dolgozni?</strong></p>
<p>Barbi: Persze. Nekem három tárgyam volt félévente. Ezek blokkosított órák voltak, vagyis 4 óra egyben. Ha találtam volna munkát, bőven belefért volna a munka az időmbe.</p>
<p><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/isbjerget_aarhus.jpg" alt="isbjerget_aarhus.jpg" class="imgnotext" /></p>
<p style="text-align: center;"><small><strong>Isbjerget - A jéghegy. Aarhus új oldala</strong></small></p>
<p><strong>Ezek a dánok: Volt-e valamilyen negatív tapasztalatod, élményed a kinti képzéssel kapcsolatban? Vagy tudsz mondani jótanácsot, mire kell figyelni, ha valaki kint szeretne tanulni?</strong></p>
<p>Barbi: Amit én hiányoltam a magyar rendszerrel szemben, az talán a feedback lehetősége a vizsgák után. Itthon el tudsz menni betekintésre, elmondják, hogy mit rontottál el. Kint erre kevésbé volt lehetőség, nagyon körülményesen lehetett megoldani. Ezenkívül kifejezetten negatív tapasztalatom nem volt, nincs semmi, amitől óva intenék bárkit. Arra mondjuk figyelni kell, hogy sokkal nehezebb halasztani. El kell köteleződni amellett, hogy odajársz. És kevesebb vizsgalehetőség is van. Oda kell figyelni, hogy annyiszor nem lehet bukni, mint Magyarországon. Annyi pótlehetőség sincs. Ha jól emlékszem, négyben van maximálva a próbálkozások száma, és elég komoly következményei vannak, ha a negyedikre nem mész át.</p>
<p><strong>Ezek a dánok: Az utolsó kérdésem: ajánlanád akkor az Aarhusi Egyetemet másoknak?</strong></p>
<p>Barbi: Persze. Több szempontból is nagyon jó volt: jó megtapasztalni egy másik oktatási modellt és egy szemléletmódot, valamint az elköltözésnek, a külföldön élésnek a tapasztalata is nagyon sokat dobhat az ember életén. Aarhus tökéletes méretű város: elég nagy ahhoz, hogy ne legyen pangás, de elég kicsi ahhoz, ne érezd azt, hogy csak egy tű vagy a szénakazalban, aki nem találja a helyét, aki nem tud érvényesülni.</p>
<p><strong>Ezek a dánok: Köszönöm szépen az interjút! Sok sikert a nyelvvizsgához és a diplomázáshoz!</strong></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Neked van olyan ismerősöd, rokonod, aki Aarhusban tanult? Vagy te magad jársz oda? Neked is hasonló tapasztalataid vannak? Kommentelj bátran!</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Szívesen olvasnál még Dániáról? Érdekel, milyen az élet egy skandináv országban? Kövesd az Ezek a dánok blog <a href="http://www.facebook.com/ezekadanok" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Facebook</a>-oldalát. </strong></p>
</div>
<p> </p>
<p> </p>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F09%2Fa_gyakorlaton_van_a_hangsuly_nem_a_lexikai_tudason_interju_egy_aarhusi_egyetemistaval%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F09%2Fa_gyakorlaton_van_a_hangsuly_nem_a_lexikai_tudason_interju_egy_aarhusi_egyetemistaval%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F09%2Fa_gyakorlaton_van_a_hangsuly_nem_a_lexikai_tudason_interju_egy_aarhusi_egyetemistaval%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=A gyakorlaton van a hangsúly, nem a lexikai tudáson - interjú egy aarhusi egyetemistával"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/02/09/a_gyakorlaton_van_a_hangsuly_nem_a_lexikai_tudason_interju_egy_aarhusi_egyetemistaval#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13650398" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/den_gamle_by.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/02/05/lagom_a_boldogsag_sved_titka_konyvajanlo
Lagom. A boldogság svéd titka - könyvajánló
2018-02-05T21:48:35+01:00
2018-02-05T21:48:35+01:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><a href="https://bookline.hu/product/home.action?_v=_&id=43265&type=250" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><span style="font-weight: 400;"><strong><img src="https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/lagoms.jpg" alt="lagoms.jpg" class="imgnotext" width="208" height="267" /></strong></span></a></p>
<p><span style="font-weight: 400;"><strong>Szerző</strong>: Anna Brones</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;"><strong>Eredeti cím:</strong> Live Lagom - Balanced Living, The Swedish Way by Anna Brones</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;"><strong>Kiadó</strong>: Bookline</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;"><strong>Megjelenés éve</strong>: 2017</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;"><strong>Ár</strong>: 3499 Ft</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;"><strong>Fordító</strong>: Kurdiné Mohácsi Gabriella</span></p>
<p><span style="font-weight: 400;"><strong>A szerzőről</strong>: Anna Brones <a href="https://annabrones.com/about/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">svéd származású amerikai író és producer</a>. Azt írja magáról a könyvben, hogy az anyukája pont a lagom zártsága miatta “menekült” az USÁ-ba, mert szeretett volna szabadabb életet élni. Érdekes módon azonban a lagom nagyon is hatást gyakorolt a mindennapi életükre, legyen szó életfilozófiáról, étkezésről, lakberendezésről. Brones egyébként nem csak ír (például a fikáról: <a href="http://www.powells.com/book/fika-the-art-of-the-swedish-coffee-break-with-recipes-for-pastries-breads-other-treats-9781607745860" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Fika: The Art of the Swedish Coffee Break</a>), hanem szenvedélyesen szeret biciklizni is. Sőt, néha kombinálja a kettőt, például van egy könyve ezzel a címmel: </span><span style="font-weight: 400;"><a href="http://foodieunderground.com/culinary-cyclist/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">The Culinary Cyclist - A Cookbook for People Who Loves Bikes.</a> </span></p>
<p><strong>Mit <g class="gr_ gr_47 gr-alert gr_spell gr_inline_cards gr_run_anim ContextualSpelling ins-del multiReplace" id="47" data-gr-id="47">jelent</g> a <g class="gr_ gr_48 gr-alert gr_spell gr_inline_cards gr_run_anim ContextualSpelling" id="48" data-gr-id="48">lagom</g>? </strong></p>
<blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;">Nagyjából azt jelenti, “pont jó”. Se túl sok, se túl kevés...Középút a két véglet között. A lagom </span><i><span style="font-weight: 400;">fonal</span></i><span style="font-weight: 400;">, amely összefűzi a svéd társadalom és a kultúra sok részét, s alapja viselkedésnek, a dizájnak és a közösségnek. A </span><i><span style="font-weight: 400;">lagom </span></i><span style="font-weight: 400;">mennyisége nem mérhető, emiatt néha nehéz pontosan megfogalmazni a jelentését. A </span><i><span style="font-weight: 400;">lagom </span></i><span style="font-weight: 400;">részben személyes egyensúly, részben a társadalmi megegyezés, olyasmi, ami számunkra és a minket körülvevő világ számára is jó. (12.o.)</span></p>
</blockquote>
<p><strong>És hogyan viszonyul a lagom a hyggéhez? </strong><span style="font-weight: 400;">Mindkét fogalom Skandináviához kötődik, mindkettő megvan más nemzeteknél is, de nem mindenhol létezik rá külön kifejezés, illetve nem mondhatjuk, hogy ez az érzés szervezné a társadalmukat. Ami még talán összeköti őket, az a Jantelov. Erről én is írtam <a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/01/26/janteloven_a_dan_tarsadalom_motorja_vagy_kerekkotoje" target="_blank" rel="noopener noreferrer">korábban</a>. </span></p>
<blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;">A lagom és a Jante-törvény ugyanúgy a földműves társadalom egyenlőségére vezethető vissza: a cél egyensúlyban tartani a dolgokat és megosztani a forrásokat.32. o.</span></p>
</blockquote>
<p><span style="font-weight: 400;"><strong>Mit lehet szeretni ebben a könyvben?</strong> Ezt a könyvet eredetileg az Ebury Press adta ki, aki a Penguin kiadó része, vagyis teljesen jól illeszkedik abba a sorba, ami a “<a href="http://ezekadanok.blog.hu/2018/01/04/a_boldogsagkutatas_ertelmetlensege_es_a_hyggekultusz" target="_blank" rel="noopener noreferrer">hygge-konspirációt</a>” rajzolja ki. A hygge-könyvekhez hasonlóan ez a könyv is szemet gyönyörködtető, jól felépített, közérthető. Igényes fotók vannak benne, kellő kulturális és szociológiai háttér és esztétikus fotók. És persze itt is megvannak az elmaradhatatlan receptek a szerző fényképeivel és a gyakorlati tanácsok a lakberendezéssel vagy a munkával kapcsolatban. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;"><strong>Mi a könyv gyengéje?</strong> Nehéz ilyet mondani. A könyv szerzője egy svéd származású amerikai író, a könyv pedig a brit közönségnek íródott. Így aztán a könyv megfelelő mértékben tud egyensúlyozni a nem túl konkrét/nem túl általános határmezsgyéjén. Például javasolja, hogy hozzuk be a természetet a lakásunkba, de nem részletezi, hogy milyen faág a megfelelő. Külön pluszpont jár nálam a fenntarthatósági fejezetért. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;"><strong>Kinek ajánlható a könyv?</strong> Akit érdekelte valamelyik hygge-könyv, annak bátran ajánlom ezt is. Ha a hygge a mindfullness-nek felel meg, akkor a lagom a slow livingnek. Ez alapján olyanok is olvassák el ezt a könyvet, akik inspirációt szeretnének találni a mindennapokban egy úgyfajta gondolkodáshoz, életszemlélethez.</span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><strong>Te olvastad? Egyetértesz a véleményemmel? Vagy nem? Írd meg!</strong></p>
<p style="text-align: center;"><strong>Ha máskor is szívesen olvasnál ilyesmiről, de inkább dán(os) témáról, kövesd az<span> </span><a href="https://www.facebook.com/ezekadanok/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Ezek a dánok Facebook-oldalát!</a> </strong></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F05%2Flagom_a_boldogsag_sved_titka_konyvajanlo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F05%2Flagom_a_boldogsag_sved_titka_konyvajanlo%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F05%2Flagom_a_boldogsag_sved_titka_konyvajanlo%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=Lagom. A boldogság svéd titka - könyvajánló"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/02/05/lagom_a_boldogsag_sved_titka_konyvajanlo#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13556081" border="0" /></a><br /></p>
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu
https://m.blog.hu/ez/ezekadanok/image/lagoms.jpg
https://ezekadanok.blog.hu/2018/02/03/10_ok_miert_pont_daniaban_tanuljon_tovabb_a_gyereked
10 ok, miért pont Dániában tanuljon tovább a gyereked
2018-02-03T23:17:10+01:00
2018-02-03T23:17:10+01:00
Ezekadánok!
https://blog.hu/user/1275196
<p><span style="font-weight: 400;">Őszinte leszek: én sosem jártam Dániában egyetemre. De a tanítványaim nagy része vagy oda készül, vagy onnan jön, és szeretné itthon letenni a nyelvvizsgát. A következő 10 pont az ő reményeik/élményeik alapján íródott. </span></p>
<ol><li><b> Ingyenes oktatás</b></li>
</ol><p><span style="font-weight: 400;">Dániában a legtöbb szakon ingyenes a felsőoktatás, és EU-s állampolgárként magyar érettségivel is jelentkezhetünk a képzésekre. Általában angol nyelvvizsgát és motivációs levelet kérnek a felvételihez, de persze ez nagyban függ a kinézett szaktól is. Pontos infók </span><a href="http://studyindenmark.dk/start-page/study-options/applying-to-undergraduate-programmes-in-denmark-eu-eaa-1"><span style="font-weight: 400;">itt</span></a><span style="font-weight: 400;">. </span></p>
<ol start="2"><li><b> Az oktatás magas minősége</b></li>
</ol><p><span style="font-weight: 400;">Az egyetemek 2018-as </span><a href="https://www.timeshighereducation.com/world-university-rankings/2018/world-ranking#!/page/0/length/25/sort_by/rank/sort_order/asc/cols/scores"><span style="font-weight: 400;">világrangsorában </span></a><span style="font-weight: 400;">három dániai egyetem fért be a legjobb kétszázba. Az Aarhus University és a University of Copenhagen is a 109. helyen áll, míg a Technical University of Denmark a 153. Csak összehasonlításképpen: a magyar egyetemek közül a SOTE áll a legjobban ebben a rangsorban, a 401-500 hely egyikén. </span></p>
<ol start="3"><li><b> Nyelvtudás</b></li>
</ol><p><span style="font-weight: 400;">Ha angol nyelvű oktatást választunk, ha nem, mindenképpen sokat fog fejlődni az angoltudásunk, hiszen közhely, hogy Dániában mindenki beszél angolul. Ráadásul arra is lehetőségünk van, hogy a dán nyelvet is elsajátítsuk. Ingyen! A dántanulásnak szigorú feltételei vannak, amelyek éppen most </span><a href="https://www.facebook.com/notes/aalborgi-magyarok-t%C3%A1rsas%C3%A1ga/%C3%BAj-nyelvtanul%C3%A1si-szab%C3%A1lyok/1735056919889763/"><span style="font-weight: 400;">változtak meg</span></a><span style="font-weight: 400;">. Ez a tudás elengedhetetlen, ha valaki Dániában szeretne maradni hosszútávon. De akkor is jól jön, ha valaki Magyarországon keres munkát. Saját tapasztalat, hogy ha az ember élesíti az önéletrajzát, amiben benne van a dán nyelv, két hét múlva már van aláírt munkaszerződése. </span></p>
<ol start="4"><li><b> Elhelyezkedési lehetőség, elismert diploma nyugaton</b></li>
</ol><p><span style="font-weight: 400;">Szerintem ezt nem kell sokat magyarázni. Egy skandináv országban megszerzett diploma nem csak idehaza jó ajánlólevél. </span></p>
<ol start="5"><li><b> Nemzetközi tapasztalatok, interkulturális élmények</b></li>
</ol><p><span style="font-weight: 400;">A dániai angol nyelvű képzéseken sok náció képviseli magát, akikkel sokat kell majd együtt dolgozni (lásd 7-es pont). A diákok megtanulnak kooperálni és más nézőpontokat is megismernek. Így ír </span><a href="http://hellomagyarok.hu/karrier/miert-dont-egy-magyar-diak-a-daniai-tovabbtanulas-mellett"><span style="font-weight: 400;">erről </span></a><span style="font-weight: 400;">2016-ban egy kint tanuló diák. </span></p>
<ol start="6"><li><span style="font-weight: 400;"></span><b> Innovatív oktatási módszerek </b></li>
</ol><p><span style="font-weight: 400;">Csak egy példát szeretnék erre hozni: Dánia volt az egyik első európai ország, amelyik csatlakozott a Coursera ingyenes, online kurzusplatformjához. Most is sok dán MOOC érhető el. Belekóstolhatunk például 8 különböző gazdasági tárgyba a </span><a href="https://www.coursera.org/cbs"><span style="font-weight: 400;">Copenhagen Business School</span></a><span style="font-weight: 400;"> jóvoltából. 9 kurzusa van a </span><a href="https://www.coursera.org/dtu"><span style="font-weight: 400;">Technical University of Denmark</span></a><span style="font-weight: 400;">nak - napelemekről, környezetvédelemről, genomszekventálásról lehet új infókat szerezni. A </span><a href="https://www.coursera.org/ucph"><span style="font-weight: 400;">Koppenhágai Egyetem</span></a><span style="font-weight: 400;"> egy filmes kurzusát én is elvégeztem 2014-ben vagy 15-ben. Ez nem érhető már el, de másik 16 tárgy igen. </span></p>
<ol start="7"><li><b> Projekt- és gyakorlatorientált oktatás</b></li>
</ol><p><span style="font-weight: 400;">Itt elsősorban a volt diákjaim beszámolóira hagyatkozom. Mindenki azt mesélte, hogy már az első félében is rengeteget kellett projekteken együtt dolgozniuk. Olyan példákat meséltek, hogy egy általuk elképzelt cég marketingstratégiáját kellett kidolgozniuk, piacelemzést végezniük, felméréseket készíteniük, konkrét épületeket terzvezniük, stb. Már a képzések korai szakaszában is volt gyakorlatuk/gyakorlati helyük. Általában véve is a gyakorlaton volt a hangsúly, gyakran a vizsgákon sem lexikai tudást kértek vissza, hanem a tanultak gyakorlati felhasználását. Pont ezért sokszor használhattak jegyzeteket, könyveket is a vizsgák alatt. </span></p>
<ol start="8"><li><b> A tanulás és a magánélet aránya</b></li>
</ol><p><span style="font-weight: 400;">Budapesti bölcsészként volt olyan félévem, amikor 16 tantárgyam volt összesen 24 kreditért. A 16 tárgyból úgy 10 volt vizsga, vagyis rettenetesen sok tudást kellett összeszednem 4-5 hónap alatt. Volt például olyan órám, aminek a témája az ókor irodalma volt. Csak így, szerényen, az ókor irodalma. </span></p>
<p><span style="font-weight: 400;">Dániában egy félévben sokkal kevesebb tantárgy van - és ugyanennyi kreditet lehet teljesíteni. Megszokott, hogy 2-3 napot kell az egyetemen lenni, de ezek az alkalmak nem 90 percesek, és jóval intenzívebb alkalmakról van szó, mint mondjuk egy itthoni előadás. Cserébe a projekteken is sokat kell dolgozniuk a diákok, de már ők osztják be, mikor és hol találkoznak. </span></p>
<ol start="9"><li><b> Munkavállalás, gyakorlatszerzés</b></li>
</ol><p><span style="font-weight: 400;">Az előző pontban leírtakból következik, hogy a diákoknak jut ideje diákmunkát vállalni. Sőt, erősen ajánlott is, főleg, ha az ember szeretné igénybevenni az SU-t. Az </span><a href="http://www.su.dk/english/"><span style="font-weight: 400;">SU </span></a><span style="font-weight: 400;">egy állami támogatás, amely minden egyetemistát megillet. Ez 2018-ban 6090 koronát jelent, ami nem rossz összeg (kb. 250.000 forint), de a lakhatáson kívül sok mindenre nem elég. Vagyis a dán felsőoktatási rendszer ösztönzi a diákokat a munkavállalásra.</span></p>
<ol start="10"><li><b> Skandináv életérzés</b></li>
</ol><p><span style="font-weight: 400;">Mi más lenne az utolsó pont, mint a hygge? Viccelek csak, Dánia sokkal több mindent tud nyújtani ezen kívül is. Megmutatja, hogy hogyan működnek máshogy, talán jobban a dolgok, mint idehaza. </span></p>
<div class="frame">
<p style="text-align: center;"><b>Kimaradt valami a listából? Írd meg! </b></p>
<p style="text-align: center;"><br /><b>Élőben hallanál még Dániáról és a dánokról? 2018. február 10-én újra </b><a href="https://www.facebook.com/events/2060622720890228/"><b>Dán kezdøknek</b></a><b> az Effy Stúdióban. </b></p>
</div>
<p><a title="Megosztom Facebookon!" href="https://www.facebook.com/sharer.php?api_key=120587281320910&locale=hu_HU&method=stream.share&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F03%2F10_ok_miert_pont_daniaban_tanuljon_tovabb_a_gyereked%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dfacebook%26utm_campaign%3Dblhshare"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_facebook.png" alt="Megosztom Facebookon!"></a>
<a title="Megosztom Twitteren!" href="https://twitter.com/home?status=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F03%2F10_ok_miert_pont_daniaban_tanuljon_tovabb_a_gyereked%3Futm_source%3Dbloghu_rss"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_twitter.png" alt="Megosztom Twitteren!"></a>
<a title="Megosztom Tumblren!" href="https://www.tumblr.com/share?v=3&u=https%3A%2F%2Fezekadanok.blog.hu%2F2018%2F02%2F03%2F10_ok_miert_pont_daniaban_tanuljon_tovabb_a_gyereked%3Futm_source%3Dbloghu_rss%26utm_medium%3Dtumblr%26utm_campaign%3Dblhshare&t=10 ok, miért pont Dániában tanuljon tovább a gyereked"><img src="https://m.blog.hu/assets/frontend/img/rss/icon_tumblr.png" alt="Megosztom Tumblren!"></a>
<a href="https://ezekadanok.blog.hu/2018/02/03/10_ok_miert_pont_daniaban_tanuljon_tovabb_a_gyereked#comments"><img class="item_ctp" src="https://ezekadanok.blog.hu/rss/image/post/id/13631430" border="0" /></a><br /></p>
felsőoktatás
egyetem
LLL
tanulás_Dániában
dántanítás
0
Ezek a dánok!
https://ezekadanok.blog.hu