Hűsítő dán édesség a nyár utolsó napjaira

A dán konyha megítélése meglehetősen kettős: a klasszikus ételek egyszerűek, laktatóak, de nem mondhatnánk, hogy nagyon kifinomultak lennének. Ezzel szemben az utóbbi évtizedek éttermi megújulása elismertséget hozott, és Michelin-csillagokat. Ma mégsem a Nordic Cuisine receptjeiből hoztam egy nyári desszertet, hanem a klasszikus vonalról. Jöjjön a koldskål: és ami mögötte van.

A kold hideget jelent, a skål pedig tálat. (Érdekes, hogy a mikor a skandinávok koccintanak, akkor a skål szóval teszik meg azt.) A koldskål szóösszetétel mégsem hidegtálat jelöl, hanem egy íróalapú desszertet, amelyet jellemzően a nyári időszakban fogyasztanak Dániában.

Egy kis írógyorstalpaló: amikor a tejfölből vajat köpülnek, ahogyan lassan kiválik a vaj, visszamarad egy tejnél kicsit sűrűbb folyadék. Ennek a zsírtartalma 0,3-2,00% között van, kevesebb laktóz van benne, mint a tejben, és értékes vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. Magyarországon főleg biogazdaságok kínálatában lehet megtalálni. Nem így Dániában! A legnagyobb élelmiszeripari cégek, például az Arla tavasztól nyár végéig forgalmazzák az előkészített írót, amely már csak fel kell használni. Persze otthon is el lehet készíteni: az íróhoz tojássárgáját, citromot és vaníliát kevernek, esetleg egy kis natúrjoghurtot kevernek.

A koldskål elkészítése

Ha tehát megvettük a boltban az írót, vagy elkésztettük mi az alapot, már csak össze kell állítanunk a desszertet. Egy mélytányérba néhány szeletke kammerjunker kerül, ami egy édes kétszersült, hozzáadhatunk pár szem pirosbogyós gyümölcsöt (főleg epret), erre jön az íróalapú folyadék! Mennyei savanykás-édeskés desszert ez a nyári melegben.

Random érdekességek a koldskålról

a koldskål eredetileg nem is tartalmazott írót, inkább hideg gyümölcslevesre emlékeztetett, néha borral vagy sörrel is készítették. Németországban a mai napig fogyasztják így, Kaltschale néven található meg az éttermekben a nyári időszakban
az írót korábban Dániában (és egyébként Magyarországon is) a vajgyártás melléktermékének tartották, és főleg a disznók etetésében használták fel. Önmagában pár óra alatt fogyasztásra alkalmatlanná válik, Dániában ezért csak az 1920-as évek óta forgalmazzák boltokban is. Onnantól kezdve viszont elképesztő népszerűségre tesz szert, és mára már szinte csak ezzel készítik a koldskålt. Ma a boltban mindenféle ízesített változatot is lehet kapni, mondjuk rebarbarásat, epreset, vagy déligyümölcsöset.

ahogyan fent is írtam, a klasszikus koldskålbetét a kammerjunker, ami nem keksz (bár olyan édes), nem sütike, hanem édes kétszersült (itt egy recept). Az elnevezése a dáni királyi udvarból származik, egyfajta nemesi cím volt, a legalacsonyabb a hierarchiában. Andersen például így fogalmazta meg: "amikor egy dán úr megérkezik Hamburba, de a hotelben nem ismerik a rangját, kammerjunkerként szólítják meg". Érdekesség, hogy 1947 óta (akkor halt meg X. Keresztély) senki sem kapta meg ezt a címet. De hogy miért róluk nevezték el ezt a kétszersültet? Senki sem tudja. De egy magyarázat szerint ez az édes kétszersült pont olyan egyszerűen és jelentéketelen, mint a ranglétra legalsó fokán álló egykori kammerjunker. A lényeg, hogy roppanjon a szájban!

kísérletező kedvúek más dolgokat is dobálhatnak ebbe az édességbe: olvastam receptet lakrids-szal (az a cukorka, ami a medvecukor, és bocskorszíj és mentolos cukorka nászából született), de vöröskáposztával is.
a dánok ezt a desszertet az év legmelegebb időszakában eszik, a gyártócégek az időjáráselőrejelzések figyelembevételével készülnek fel a szezonra