Gyenge asszociáció Bornholm szigetét összekötni a Balatonnal, de számomra mégis evidens. Mindkét hely gyönyörű és sok belföldi turista megy oda biciklizni. De mi mást érdemes még tudni erről a varázslatos dán szigetről?

1. Bornholm a Balti-tengerben fekszik, sokkal közelebb a tőle északra fekvő Svédországhoz, mint Dániához. Közigazgatási szempontból a fővárosi régió részét képezi, de ezer szállal kötődik Svédországhoz is. Hogy csak egy konkrét példát hozzak, az áramot is Svédországból kapják. Egy másik példa a megközelítés: ha az ember nem repülővel érkezik a legnagyobb város, Rønne repterére (fél óra alatt Koppenhágából), akkor úgy jár a legjobban, ha a koppenhágai főpályaudvarról (Hovedbanegård) busszal megy a svéd városkába, Ystadba, és onnan elkompol a szigetre. Ez az út körülbelül három órát vesz igénybe.(Kép forrása: wikipedia)
2. Mivel a sziget a tenger közepén fekszik, az elmúlt kicsit több, mint egy évezredben gyakran cserélt gazdát kiemelt stratégiai fontossága miatt. Általában Dániához tartozott, de néha elzálogosították Lübecknek (1525), néha elfoglalta Svédország (1658-ban), a második világháborúban megszállták a németek (1940). 1945 tavaszán a náci helyőrségi parancsnok nem volt hajlandó kapitulálni, ezért a szovjet hadsereg ostrom alá vette a szigetet. A bombázásokban a katonákon kívül 10 civil is megsérült. A németek által felépített erődítményeket sosem kellett használniuk, de a mai napig látogathatók. Csakúgy, mint Hammershus, egy középkori erőd romja, ami Észak-Európa legnagyobbja a maga nemében. (Kép forrása)
3. Bornholm szigetén kicsivel kevesebben, mint 40.000-ren laknak. Az általuk beszélt nyelv a dán egy dialektusa, de nagyon különleges. Például csakúgy, mint a németben (vagy az izlandiban vagy némely norvég nyelvjárásban) három nemet használnak, és a kiejtés is jelentősen eltér a dántól. A svédek azt szokták mondani, hogy számukra ez a dialektus sokkal jobban érthető.
4. Beszélni a helyiekkel leginkább akkor lehet, ha az ember nyaralni indul Bornholmra. A nyári hónapok alatt több tízezer turista is érkezhet a szigetre, akik a látványosságok mellett leginkább aktív pihenéssel töltik az idejüket. Népszerűek a vízi sportok (van például rangos vitrolásversenyük), de a biciklizés is. A szigeten 235 km-nyi bicikliút várja az embert. Érdekesség, hogy a sziget partvonalán kanyargó utak a régi vasútvonalak helyett lettek kialakítva. (Kép forrása)
5. Biciklizés közben érdemes útba ejteni az egyik jellegzetes körtemplomot is. Ezek a középkori eredetű, erődítménynek is beillő templomok a sziget stratégiai fontosságú pontjain állnak – négy van belőlük, minden égtáj felé egy. Engem meglepett, hogy a szigeten szokatlanul sok templom található (körülbelül 50), és számos vallásnak is megvan a maga imahelye.(Kép forrása)
6. Nem csak az egy főre jutó templomok száma különleges, hanem hogy Bornholmon megterem a füge. Mindez annak köszönhető, hogy a szigeten nagyon magas a napsütéses órák száma, majdnem százzal több, mint Dánia többi részén. A csapadékos napok száma is itt a legalacsonyabb.
7. A szigetről kapta a nevét egy nálunk kevésbé ismert fertőző betegség. A pleurodynia epidemica „egy akut lázzal járó betegség, mely jelentős izzadással, mellkasi és hasi fájdalommal jár”. A járvány egyik kitörése során írta le a betegség tüneteit és lefolyását egy dán orvos, Ejnar Sylvest 1933-ban. (Forrás: webbeteg)
8. Persze mást is elneveztek Bornholmról, például egyfajta füstölt heringet, ami a Sol over Gudhjem nevű szendvics klasszikus alapanyaga. (A név jelentése: Nap Gudhjem felett. Gudhjem egy 700 fős halászváros a sziget északi részén.) A szendvics alapjában véve egy klasszikus smørrebørd, de a rozskenyérre (vagy mellé) vaj, füstölt hering, nyers tojássárgája, hagyma vagy póréhagyma, esetleg retek kerül. Ha ezt a fogást nem is próbálná ki mindenki feltétlenül, a füstölt heringet érdemes megkóstolni, a sziget híres a halászatáról és a füstölésről. is (A kép forrása)
9. Bornholm még egy szempontból egyedülálló a dánok számára. Itt találták meg ugyanis az ország egyetlen dinoszauruszmaradványait! A magyarázat egyszerű: a kréta- és jurakorban a mai Dánia teljes területét tenger borította, és ez alól csak Bornholm volt kivétel. Az első maradványokat (fogakat, és talán egy lábcsontot) 2000-ben találta egy geológushallgató, de 2004-ben megkövesedett, lábnyomokat is találtak. Úgy gondolják, hogy ezek az állatok 140 millió évvel ezelőtt éltek, és talán tollaik is voltak. így nézhetett ki egy Dromeaosaurides bornholmiensis: (Kép forrása.)
10. Sokat lehetne még mesélni Bornholmról. Az aktív pihenésre vágyók és a kultúraszeretők is egyaránt megtalálhatják itt a számításukat. Itt található például Dánia legrégebbien működő kőszínháza, de meglátogathatunk kőfejtőket, tengerszemet és vaskori napszentélymaradványt is. Mégis, az egyik legnépszerűbb műzeum a sziget közepén fekvő NaturBornholm, ahol például megtekinthető 14 európai bivaly. Bár ezek az állatok hivatalosan kihaltak az első világháború idején, az állatkertekben lévő példányok szaposrításával sikerült megmenteni őket. Mára 3000 példányuk él, és ők tekinthetők a legnagyobb testű európai emlősnek. Csak a tavalyi évben 100.000 turista volt rájuk kíváncsi. (Kép forrása)